fejezetek

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28

Újszövetség

Az Apostolok Cselekedetei 2 Egyszerű Fordítás Biblia (EFO)

Pünkösd napján a Szent Szellem leszáll a tanítványokra

1. Mindannyian együtt voltak akkor is, amikor elérkezett a Pünkösd ünnepe.

2. Hirtelen olyan hang hallatszott az égből, mint amikor erős szél fúj, és betöltötte az egész házat, ahol ültek.

3. Azután lángnyelvek jelentek meg közöttük, és rászálltak mindenkire.

4. Ekkor betöltötte őket a Szent Szellem. Mind más-más nyelveken kezdtek beszélni, ahogy a Szent Szellem képessé tette őket erre.

5. Az ünnepre sok istenfélő zsidó gyűlt össze Jeruzsálemben a világ minden tájáról.

6. Amikor meghallották ezt a zúgást, mindenfelől odagyűltek az emberek, és nagyon meglepődtek, mert mindenki a saját anyanyelvén hallotta őket beszélni.

7. Nem értették, hogyan lehet ez, és nagyon csodálkoztak. Azt mondták: „Hát nem mind Galileából valók ezek, akik itt beszélnek?

8. Hogyan lehet, hogy mind a saját nyelvünkön halljuk őket?

9. Hiszen vannak itt közöttünk pártusok, médek és elámiták. Jöttek Mezopotámiából, Júdeából, Kappadóciából, Pontuszból és Ázsiából,

10. Frígiából, Pamfíliából, Egyiptomból és Líbia Ciréné melletti vidékéről. Jöttek látogatók Rómából is.

11. Vannak közöttünk, akik zsidónak születtek, és vannak, akik felvették ezt a vallást. Kréta szigetéről is jöttek, és vannak itt arabok is. Mindannyian mégis a saját anyanyelvünkön halljuk, amit ezek a galileai férfiak Isten csodálatos dolgairól mondanak.”

12. Mind nagyon elcsodálkoztak, és zavartan kérdezték egymástól: „Mit jelent ez?”

13. Mások azonban gúnyolódtak: „Biztosan túl sok édes bort ittak.”

Péter apostol beszéde Pünkösd ünnepén

14. Ekkor Péter a többi tizenegy apostollal együtt felállt, és hangosan így szólt az összegyűltekhez: „Zsidó testvéreim, és ti mindnyájan, akik Jeruzsálemben laktok! Kérlek, figyeljetek rám! Hadd mondjam el nektek, mit jelent ez!

15. Nem részegek ezek, mint ahogy ti gondoljátok, hiszen még csak reggel van, kilenc óra.

16. Hanem az történik most, amit Jóel próféta megmondott:

17. »Azt mondja Isten:az utolsó napokban kiárasztom Szellemem minden emberre,és prófétálnak fiaitok és leányaitok,a fiatalok látomásokat látnak,az öregek pedig álmokat álmodnak.

18. Azokban a napokban szolgáimra is kiárasztom Szellememet,férfiakra is, meg nőkre is,és ők is prófétálni fognak.

19. Fönt az égben csodákat mutatok majd,lent a Földön meg jeleket,vért, tüzet és füstfelhőket.

20. A Nap elsötétedik majd,a Hold pedig vérvörös lesz,mielőtt eljön az ÚR hatalmas és dicsőséges napja.

21. De mindenki meg fog menekülni,aki az URat hívja segítségül.« Jóel 2:28-32 vagy 3:1-5

22. Izráeli férfiak, hallgassatok rám! A Názáret városából való Jézus olyan férfi volt, akit Isten maga igazolt és ajánlott nektek. Ezt Isten világosan megmutatta azok által a csodák, erők és jelek által, amelyeket Isten vitt véghez Jézuson keresztül. Mindannyian láttátok ezeket a csodálatos dolgokat, és jól tudjátok, hogy mindez igaz.

23. Jézust a kezetekbe adták, ti pedig gonosz emberek segítségével keresztre feszítettétek, és megöltétek őt. De Isten előre tudta, hogy ez így lesz, mert minden az ő terve szerint történt.

24. Igen, Jézus elszenvedte a halál fájdalmát, de Isten feltámasztotta, mert lehetetlen volt, hogy a Halál fogva tartsa Jézust.

25. Hiszen Dávid is ezt mondja róla:»Mindig az URat látom magam előtt:itt van a jobb oldalamon,hogy biztonságban legyek.

26. Ezért örül a szívem,és nyelvem boldogan szól.Még testem is abban a reménységben él,

27. hogy nem hagysz a Halál birodalmában,nem engeded, hogy Szented teste a sírban pusztuljon el.

28. Megmutattad nekem az életre vezető ösvényeket,közel jössz hozzám,és betöltesz örömmel.« Zsolt 16:8-11

29. Testvéreim, nyíltan megmondhatom nektek, hogy Dávid, aki ősapánk volt, meghalt, eltemették, és a sírja itt van Jeruzsálemben mind a mai napig.

30. Ő azonban próféta volt, és tudta, hogy Isten megígért neki valamit. Azt ígérte, sőt meg is esküdött rá, hogy Dávid egyik utódját teszi királlyá Dávid trónján.

31. Mivel Dávid ezt előre látta, ezért a Krisztus feltámadásáról beszélt, amikor azt mondta:»Nem maradt a Halál birodalmában,és teste nem pusztult el a sírban.«

32. Így tehát nem Dávid, hanem Jézus az, akit Isten feltámasztott a halálból! Erről mi mindnyájan tanúskodunk.

33. Azután Jézust a legmagasabb helyre emelte fel Isten, és a jobb oldalára ültette. Ekkor Jézus megkapta az Atyától a megígért Szent Szellemet, akit most kiárasztott. Ez történik most a ti szemetek előtt, és ezt halljátok.

34. Hiszen nem Dávid ment fel a Mennybe, amint ő maga mondta:»Így szólt az ÚR az én Uramhoz:Ülj a jobb oldalamra,

35. amíg ellenségeidet hatalmad alá kényszerítem!« Zsolt 110:1

36. Ezért tudja meg Izráel egész népe, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette azt a Jézust, akit ti a keresztfán megöltetek. Ez egészen biztosan igaz!”

37. Ezek a szavak úgy szíven találták őket, hogy azt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: „Akkor most mit tegyünk, testvérek?”

38. Péter erre így válaszolt: „Változtassátok meg gondolkozásotokat és életeteket, merítkezzetek be mindannyian Jézus Krisztus nevében, Isten meg fogja bocsátani bűneiteket, és a Szent Szellem ajándékát adja nektek.

39. Mert az ígéret nektek szól és gyermekeiteknek, és azoknak is, akik távol vannak. Mindenkinek, akit az Úr, a mi Istenünk magához hív.”

40. Péter még sok egyebet is mondott nekik, hogy figyelmeztesse és biztassa őket. Ezt mondta nekik: „Mentsétek ki magatokat ebből a gonosz nemzedékből!”

41. Akik elfogadták Péter beszédét, még azon a napon bemerítkeztek. Így körülbelül háromezren csatlakoztak hozzájuk.

42. Ezek kitartóan foglalkoztak az apostolok tanításával, részt vettek a közösségben és a kenyér megtörésében, és együtt imádkoztak.

A jeruzsálemi közösség élete

43. Az apostolok által sok jel és csoda történt, ezért mindenkiben Isten iránti félelem és tisztelet támadt.

44. A hívők egy akaraton voltak, és amijük csak volt, mindent közösnek tekintettek.

45. Akiknek valami vagyonuk volt, eladták, és az árát szétosztották a testvérek között. Mindenkinek annyit adtak, amennyire szüksége volt.

46. Napról napra rendszeresen összegyűltek a Templomban. Otthonaikban megtörték a kenyeret, őszinte szívvel és boldog örömmel együtt ettek, és

47. dicsérték Istent. Még azok is kedvelték őket, akik nem tartoztak közéjük. Az Úr pedig napról napra növelte a csoportot olyanokkal, akik hívőkké lettek, és csatlakoztak hozzájuk.