1. Jézus ekkor az összegyűltekhez és a tanítványaihoz fordult:
2. „A törvénytanítóknak és a farizeusoknak hatalmuk és tekintélyük van, hogy Mózes Törvényét magyarázzák és alkalmazzák.
3. Ezért fogadjátok meg, amit mondanak. De ne tegyétek, amit ők tesznek, és ne kövessétek az életük példáját! Mert ők csak tanítják a Törvényt, de maguk nem követik, és nem engedelmeskednek annak!
4. Szigorú szabályokat állítanak föl, amelyeknek nehéz engedelmeskedni, és ráerőltetik az emberekre. Ugyanakkor ők maguk meg sem próbálják betartani ezeket.
5. Még jó dolgokat is csak azért tesznek, hogy az emberek jónak tartsák őket. Ezért hordanak nagyobb imadobozt. Ezért hosszabítják meg imaruhájukat is.
6. A vacsorákon és a zsinagógákban az előkelő helyeken szeretnek ülni.
7. Szeretik, ha a piactéren mindenki tisztelettel köszön nekik, és mesternek szólítja őket.
8. Ti azonban ne engedjétek, hogy mesternek szólítsanak benneteket, mert csak egy Mesteretek van, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok!
9. »Atyának« se szólítsatok senkit a földön, mert egy Atyátok van a Mennyben!
10. Ne engedjétek azt sem, hogy »Mester«-nek szólítsanak benneteket, mert csak egy mesteretek van, a Krisztus!
11. Aki szolgál titeket, az lesz a legnagyobb közöttetek.
12. Aki különbnek tartja magát másoknál, azt megalázzák. Aki viszont megalázza magát, azt tisztelni fogják.
13. Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok, mert bezárjátok a Menny Királyságának kapuját az emberek előtt. Ti magatok nem mentek be rajta, de azokat sem engeditek be, akik szeretnének bemenni.
15. Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Képesek vagytok keresztül-kasul utazni szárazon és vízen, hogy valakit áttérítsetek a júdaista vallásra. Ha pedig sikerül valakit áttéríteni, azt kétszer gonoszabbá teszitek magatoknál. Pedig már ti is olyan gonoszak vagytok, hogy a gyehennára kerültök!
16. Jaj nektek, törvénytanítók és farizeusok! Ti vezetitek a népet, de magatok is vakok vagytok! Azt mondjátok: »Ha valaki úgy ígér meg valamit, hogy a Templomra esküszik, annak nem kell megtartania az ígéretét. De ha valaki a Templomban lévő aranyra esküszik, akkor meg kell tartania ígéretét.«
17. Bolondok és vakok vagytok! Hát mi nagyobb? A Templom aranya, vagy maga a Templom, amely szentté teszi az aranyat?
18. Ezt is mondjátok: »Ha valaki az oltárra hivatkozva ígér meg valamit, annak nem kell megtartania ígéretét. Aki viszont az oltáron elhelyezett áldozati ajándékra esküszik, annak meg kell tartania ígéretét.«
19. Vakok vagytok! Hát mi nagyobb? Az áldozati ajándék, vagy az oltár, amely szentté teszi az ajándékot?
20. Aki az oltárra esküszik, az mind az oltárra, mind a rajta levő dolgokra esküszik.
21. Aki a Templomra esküszik, az a Templomra, és minden benne levő dologra is esküszik.
22. Aki a Mennyre esküszik, az Isten trónjára esküszik, és magára Istenre, aki a trónon ül.
23. Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Mert mindenből tizedet adtok, még a mentából, kaporból és köményből is, de elhagyjátok a Törvény igazán fontos tanításait: az igazságosságot, könyörületet és a hűséget. Pedig elsősorban ezekkel kellene törődnötök, és közben azokat sem szabad elhanyagolnotok.
24. Vak vezetők vagytok! Kiszűritek a szúnyogot a pohárból, de lenyelitek a tevét!
25. Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Azt gondoljátok, hogy nagyon fontos a testet kívülről lemosni. Olyan ez, mintha a pohárnak és tányérnak csak a külsejét mosnátok meg. Belül pedig tele vagytok mindenféle kapzsisággal és önzéssel!
26. Vak farizeus! Először tisztítsd meg a pohár belsejét, hogy azután a külseje is tiszta lehessen!
27. Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek kívülről szépnek látszanak, belül azonban tele vannak a halottak csontjaival és mindenféle mocsokkal.
28. Ugyanígy ti is, csak kívülről, az emberek szemében látszotok igazságosnak, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.
29. Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Síremlékeket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírját.
30. Ezt mondjátok: »Ha őseink idejében éltünk volna, mi nem vettünk volna részt a próféták megölésében.«
31. Ezzel azonban ti magatok is megerősítitek, hogy a próféták gyilkosainak fiai vagytok.
32. Akkor hát fejezzétek be, amit őseitek elkezdtek!
33. Mérges kígyók és viperák fiai vagytok! Nem menekülhettek meg Isten ítéletétől! Mindannyian a gyehennára fogtok kerülni!
34. Ezért tehát prófétákat, bölcseket és törvénytanítókat küldök majd hozzátok. Lesznek, akiket megöltök, másokat keresztre feszítetek, megint másokat zsinagógáitokban megkorbácsoltok, és városról városra üldözitek őket.
35. Így végül ti lesztek felelősek minden igaz ember haláláért, akiket a földön megöltek: az ártatlan Ábeltől kezdve egészen Barakiás fia, Zakariás haláláig, akit a Templom és az oltár között gyilkoltak meg.
36. Igazán mondom nektek: mindezekért a büntetés ezt a nemzedéket fogja sújtani.”
37. „Jeruzsálem, Jeruzsálem! Megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket Isten hozzád küld! Hányszor akartam összegyűjteni a gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnyai alá gyűjti csibéit, de ti nem akartátok!
38. Bizony üressé és elhagyatottá lesz a házatok!
39. Igazán mondom nektek: mostantól fogva nem láttok engem, amíg ezt nem mondjátok: »Áldott, aki az ÚR nevében jön!«”