1. Ezután Jézus bárkába szállt, átkelt a tavon, és a saját városába ment.
2. Ott néhányan egy hordágyon fekvő bénult beteget vittek hozzá. Jézus látta a beteget hordozók hitét, ezért a bénához fordult: „Bízzál fiam, a bűneid meg vannak bocsátva!”
3. Ekkor néhány törvénytanító egymás közt így tanakodott: „Ez az ember úgy beszél, mint Isten! Ezzel megsérti Istent!”
4. Mivel Jézus tudta, mit gondolnak róla, ezt mondta nekik: „Miért gondoltok ilyen rosszat?
5. Szerintetek mi könnyebb, ha azt mondom neki: bűneid meg vannak bocsátva! — vagy azt: kelj fel, és menj el!?
6. Győződjetek meg róla: az Emberfia felhatalmazást kapott, hogy itt a földön megbocsássa a bűnöket.” A bénának pedig ezt mondta: „Kelj fel, fogd a hordágyat, és menj haza!”
7. Ekkor az a férfi felkelt és hazament.
8. Amikor látta ezt az összegyűlt sokaság, félelem és csodálat töltötte el őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek.
9. Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy férfit, aki a vámszedő helyen ült. Máté volt a neve. Jézus megszólította: „Kövess engem!” Máté ekkor felállt, és csatlakozott Jézushoz.
10. Egyszer Jézus Máté házában vendégeskedett. Sokan mások is odajöttek: vámszedők és mindenféle rosszhírű bűnösök, akikkel Jézus és a tanítványai együtt vacsoráztak.
11. Amikor a farizeusok látták, hogy Jézus ilyen emberekkel együtt eszik, Jézus tanítványaitól ezt kérdezték: „Hogy lehet az, hogy a mesteretek együtt eszik a vámszedőkkel és mindenféle bűnösökkel?”
12. Amikor Jézus ezt meghallotta, ő válaszolt a farizeusoknak: „Nem az egészségeseknek van szükségük az orvosra, hanem a betegeknek.
13. Menjetek, és értsétek meg végre, mit jelent ez: »Én irgalmasságot kívánok, nem áldozatokat!« Nem azért jöttem, hogy az igazakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam.”
14. Majd János tanítványai jöttek Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Mi és a farizeusok gyaran böjtölünk. A te tanítványaid miért nem böjtölnek?”
15. Jézus így felelt: „Vajon gyászolnak-e a vőlegény barátai, amíg velük van a vőlegény? De eljön majd az idő, amikor a vőlegény elhagyja őket. Akkor majd ők is böjtölni fognak.
16. Senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot, mert az csak tovább szakítaná a régit, és még nagyobb lenne a szakadás.
17. Senki sem tölt új bort régi bortömlőbe, hiszen azok kiszakadnának, tönkremennének, és a bor is kiömlene. Az új bort mindig új tömlőkbe töltik, és így mindkettő megmarad.”
18. Miközben ezt mondta, odalépett hozzá a zsinagóga egyik vezetője, leborult előtte, és úgy kérte: „Éppen most halt meg a kislányom. De kérlek, jöjj, tedd rá a kezed, és újra élni fog!”
19. Jézus ekkor felállt, és elindult vele. A tanítványai is követték.
20-21. Eközben egy asszony Jézus közelébe férkőzött, és hátulról megérintette a ruhája szélét. Ezt gondolta magában: „Ha csak a ruháját megérinthetem, meggyógyulok.” Ez az asszony ugyanis már tizenkét éve olyan betegségben szenvedett, amely állandó vérzéssel járt.
22. Jézus hátrafordult, ránézett az asszonyra, és ezt mondta: „Bízzál, leányom, mivel hittél, meggyógyultál!” Ebben a pillanatban az asszony meggyógyult.
23. Amikor Jézus a zsinagógai vezető házához ért, látta a jajgató tömeget és a siratót játszó zenészeket.
24. Azonnal rájuk szólt: „Menjetek innen! A kislány nem halt meg, csak alszik.” De azok kinevették.
25. Miután az embereket elküldték, Jézus bement a szobába, megfogta a kislány kezét, aki feltámadt.
26. Ennek az egész vidéken híre ment.
27. Amikor Jézus továbbment onnan, két vak férfi ment utána. Folyton ezt kiabálták: „Dávid Fia, könyörülj meg rajtunk!”
28. Amikor bement egy házba, utánamentek a vakok is. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy meg tudom tenni, hogy újra lássatok?” „Igen, Uram!” — válaszolták.
29. Ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta nekik: „Legyen úgy, ahogy hiszitek!”
30. Ekkor helyreállt a látásuk. Jézus szigorúan rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, meg ne tudja senki!”
31. Azok mégis elterjesztették Jézus hírét az egész vidéken.
32. Amint ők elmentek, egy olyan embert hoztak Jézushoz, aki néma volt, mert egy gonosz szellem lakott benne.
33. Jézus kiűzte belőle a gonosz szellemet, mire az ember megszólalt. A tömeg csodálkozva mondta: „Ilyen dolog még soha nem történt Izráelben!”
34. A farizeusok azonban azt mondták: „A gonosz szellemek fejedelmének segítségével űzi ki a gonosz szellemeket.”
35. Jézus bejárta az összes városokat és falvakat. Tanított a zsinagógákban, és hirdette az Isten Királyságáról szóló örömhírt. Meggyógyított minden betegséget és erőtlenséget.
36. Amikor végignézett a hatalmas tömegen, megsajnálta őket, mert elgyötörtek és kimerültek voltak: mint a pásztor nélküli juhnyáj.
37. Ekkor a tanítványaihoz fordult: „Látjátok, milyen sok az aratnivaló, és ehhez képest milyen kevés az aratómunkás!
38. Imádkozzatok hát, és kérjétek az Aratás Urát: küldjön még több aratót, hogy a gabonáját learassák!”