1. Jézus magához hívta a tizenkét apostolt. Erőt és hatalmat adott nekik minden gonosz szellem fölött, és hogy betegeket gyógyítsanak.
2. Ezután elküldte őket, hogy hirdessék Isten Királyságát, és gyógyítsák meg a betegeket.
3. Ezt mondta nekik: „Semmit se vigyetek magatokkal az útra: se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt, csak a ruhát, amelyet viseltek!
4. Ha bementek egy házba, maradjatok ott, amíg abból a városból tovább nem mentek!
5. Ahol nem látnak szívesen titeket, annak a városnak a porát is rázzátok le a lábatokról, amikor elmentek onnan! Ez figyelmeztetés lesz majd a számukra.”
6. Az apostolok tehát útnak indultak, és minden faluban hirdették az örömhírt, és meggyógyították a betegeket.
7. Heródes fejedelem is hallott a történtekről. Zavarban volt, mert egyesek azt mondták, hogy János támadt fel a halálból.
8. Mások azt mondták, hogy Illés próféta jött vissza. Voltak, akik azt mondták, hogy valamelyik régi próféta támadt fel.
9. Heródes viszont azt mondta: „Jánost én fejeztettem le. De ki lehet ez, akiről ilyen dolgokat hallok?” És látni akarta Jézust.
10. Amikor visszatértek az apostolok, elmondták Jézusnak, hogy mi mindent tettek. Jézus félrevonult velük a tömeg elől Bétsaida városa közelébe.
11. A sokaság azonban megtudta, hogy hol van, és utána mentek. Jézus örömmel fogadta őket, Isten Királyságáról beszélt nekik, és meggyógyította a betegeket.
12. Már közeledett az este, amikor a tizenkét apostol odalépett hozzá, és ezt javasolta: „Küldd el őket, hogy a környező falvakban és tanyákon élelmet és szállást találjanak maguknak, mert ez a hely lakatlan!”
13. De Jézus ezt felelte: „Ti adjatok nekik enni!”Az apostolok így feleltek: „Összesen öt kenyerünk és két halunk van! Vagy azt akarod, hogy mi menjünk el ennivalót venni ennek a sokaságnak?!”
14. A tömegben ugyanis körülbelül ötezer férfi volt.Jézus akkor ezt mondta a tanítványoknak: „Ültessétek le őket ötvenes csoportokban!”
15. A tanítványok így is tettek, és mindenkit leültettek.
16. Jézus kézbe vette az öt kenyeret és a két halat. Felnézett az égre, és hálát adott Istennek. Azután tört a kenyerekből, és a tanítványainak adta, hogy osszák szét az embereknek.
17. Mindnyájan ettek, és jóllaktak. Végül összeszedték a maradékot, és 12 kosarat töltöttek meg a darabokkal.
18. Egyszer, amikor Jézus egyedül imádkozott, odamentek hozzá a tanítványai. Ő megkérdezte tőlük: „Mit mondanak rólam az emberek, ki vagyok én?”
19. Így válaszoltak: „Egyesek Bemerítő Jánosnak tatranak, mások Illésnek. Megint mások egy régi prófétának tartanak, aki feltámadt.”
20. Megkérdezte őket: „És ti mit mondtok, ki vagyok én?”Péter így válaszolt: „Te vagy a Krisztus, akit Isten küldött.”
21. Ekkor Jézus szigorúan megparancsolta nekik, hogy erről senkinek se beszéljenek.
22. Majd ezt mondta: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A nép vezetői, a főpapok és a törvénytanítók elutasítják, és megölik. De a harmadik napon fel fog támadni.”
23. Ezután mindannyiukhoz szólva ezt mondta: „Aki engem akar követni, tagadja meg önmagát, naponta vegye fel a keresztjét, és úgy kövessen.
24. Mert aki meg akarja menteni a lelkét, vagyis az életét, az el fogja veszteni. De aki odaadja értem a lelkét, vagyis az életét, az örökre megmenti.
25. Ugyan mit ér, ha valaki az egész világot megnyeri, önmagát azonban elveszti?
26. Aki most szégyell engem és a szavaimat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd dicsőségesen visszajön az Atya, és a szent angyalok dicsőségében.
27. Igazán mondom nektek: vannak köztetek olyanok, akik nem halnak meg addig, amíg meg nem látják az Isten Királyságát.”
28. Körülbelül nyolc nappal később Jézus maga mellé vette Pétert, Jánost és Jakabot, és felment egy hegyre imádkozni.
29. Mialatt imádkozott, arca elváltozott, és a ruhája ragyogó fehér lett.
30-31. Ezután két férfi jelent meg dicsőségben: Mózes és Illés, akik Jézussal a haláláról beszélgettek, amelynek Jeruzsálemben kell megtörténnie.
32. Péter és a többiek közben elaludtak. Mikor fölébredtek, látták Jézus dicsőségét, meg Mózest és Illést, akik mellette álltak.
33. Amikor a két férfi már indulni készült, Péter megszólította Jézust: „Mester, olyan jó itt! Készítsünk három sátrat: neked, Mózesnek és Illésnek!” De Péter nem tudta, hogy mit beszél.
34. Még be sem fejezte, amikor felhő jelent meg, és beárnyékolta őket. A tanítványok nagyon megijedtek, amikor a felhő körülvette őket.
35. A felhőből egy hang hallatszott. Ezt mondta: „Ő a Fiam, akit kiválasztottam, őt hallgassátok!”
36. Miután ez a hang szólt, már csak Jézus volt ott, Mózes és Illés eltűnt. A tanítványok hallgattak a történtekről, és abban az időben senkinek sem mondták el, amit a hegyen láttak.
37. Másnap, amikor a hegyről lejöttek, hatalmas tömeg várta Jézust.
38. A tömegből valaki ezt kiáltotta: „Mester! Kérlek jöjj, és nézd meg a fiamat, mert ő az egyetlen gyermekem!
39. Időnként gonosz szellem támadja meg, a fiú hirtelen fölsikolt, rángatózik, és habzik a szája. Nagyon kínozza őt ez a gonosz szellem, alig hagyja élni.
40. Kértem a tanítványaidat, hogy űzzék ki a fiamból, de nem sikerült nekik.”
41. Jézus így válaszolt: „Milyen hitetlen és elfajult ez a nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom?! Meddig szenvedjelek el titeket?! Hozd ide a fiad!”
42. Amikor a fiú közeledett, a gonosz szellem a földre dobta, és megrázta. De Jézus ráparancsolt a gonosz szellemre, meggyógyította a fiút, és visszaadta az apjának.
43. Mikor az emberek látták Isten hatalmát, nagyon megdöbbentek és csodálkoztak.Amíg a többiek azon csodálkoztak, amit Jézus tett, ő ezt mondta a tanítványainak:
44. „Jól jegyezzétek meg, amit most mondok! Az Emberfiát hamarosan kiszolgáltatják az embereknek.”
45. De a tanítványok nem értették, miről beszél. El volt rejtve előlük, ezért nem érthették meg. Ugyanakkor nem merték megkérdezni Jézustól, mit jelent ez.
46. A tanítványok egymás között arról vitatkoztak, hogy ki a legnagyobb közülük.
47. De Jézus rálátott a gondolataikra. Odavitt hozzájuk egy kisgyereket, és maga mellé állította.
48. Azt mondta nekik: „Aki ezt a kisgyereket befogadja az én nevemben, az engem fogad be. Aki pedig engem befogad, az azt fogadja be, aki engem küldött. Mert az a legnagyobb, aki a legkisebb közöttetek!”
49. János, az egyik tanítvány ezt mondta: „Mester! Láttuk, hogy valaki a te nevedben űzi ki a gonosz szellemeket az emberekből. De megtiltottuk neki, mert nem a mi csoportunkkal együtt követ téged.”
50. Jézus így válaszolt neki: „Ne tiltsátok meg, mert aki nincs ellenetek, az veletek van.”
51. Amikor közeledett az idő, hogy visszatérjen a Mennybe, Jézus szilárdan elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe.
52. Követeket küldött maga előtt egy samáriai faluba, hogy ott szállást készítsenek neki.
53. De a samáriaiak nem akarták befogadni Jézust, mert Jeruzsálembe igyekezett.
54. Amikor ezt két tanítványa, Jakab és János megtudta, megkérdezték Jézustól: „Uram, akarod-e, hogy a Mennyből tüzet parancsoljunk rájuk, hogy megégesse őket?”
55. De Jézus feléjük fordult, határozottan figyelmeztette és helyreigazította őket.
56. Ezután egy másik faluba mentek.
57. Útközben valaki ezt mondta Jézusnak: „Bárhová mész, én követlek téged!”
58. Ő így válaszolt: „A rókáknak van tanyájuk, és az égi madaraknak is van fészkük, de az Emberfiának nincs hol lehajtania fejét.”
59. Egy másiknak ezt mondta: „Csatlakozz hozzám, és legyél a tanítványom!” De az kérte: „URam, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat!”
60. Jézus ezt felelte: „Hagyd, hogy a holtak eltemessék a saját halottaikat! Te pedig menj, és hirdesd Isten Királyságát!”
61. Másvalaki így szólította meg: „Követlek, Uram, de előbb hadd búcsúzzam el a családomtól!”
62. De Jézus így felelt neki: „Aki egyszer szántani kezd, azután mégis visszafordul, az alkalmatlan arra, hogy Isten Királyságában éljen!”