1. Egyszer több ezren gyűltek össze Jézus körül. Olyan sokan voltak, hogy majdnem letaposták egymást. Jézus ekkor a tanítványaihoz fordult: „Tartsátok távol magatokat a farizeusok kovászától, vagyis attól a képmutatástól, amely rájuk jellemző!
2. Mert minden eltitkolt dolog nyilvánosságra fog kerülni, és minden titok kitudódik!
3. Amit a sötétben mondtok, azt a világosságban fogják hallani. Amit a belső szobákban suttogtatok egymás fülébe, azt a háztetőkről fogják kihirdetni.”
4. „Nektek mondom, a barátaimnak: Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de utána már nem árthatnak.
5. Megmondom, kitől féljetek: Istentől, akinek hatalma van, hogy miután megölt, a Gyehennára dobjon! Őt féljétek és tiszteljétek!
6. Ugye két fillérért öt verebet lehet venni? Mégis, egyetlen ilyen verébről sem feledkezik el Isten.
7. Még a hajszálaitokat is számon tartja! Tehát ne féljetek: ti sok verébnél értékesebbek vagytok a számára.”
8. „Mondom nektek, aki az emberek előtt tanúskodik rólam, és vállal engem, arról az Emberfia is tanúskodik Isten angyalai előtt, és vállalja, hogy hozzá tartozik.
9. De aki nem vállal engem az emberek előtt, azt én sem vállalom Isten angyalai előtt.
10. Ha valaki az Emberfia ellen beszél, az kaphat erre bűnbocsánatot. De ha valaki a Szent Szellemet gyalázza, az nem nyer bocsánatot soha!
11. Amikor zsinagógákba, uralkodók és más hatalmasságok elé visznek titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit feleljetek védekezésül, vagy mit mondjatok!
12. Ne tépelődjetek ezen, mert a Szent Szellem éppen akkor meg fog tanítani titeket, hogy mit mondjatok!”
13. Ekkor a tömegből valaki így kiáltott Jézusnak: „Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!”
14. Jézus így válaszolt neki: „Ember, ki tett engem bíróvá fölöttetek? Miért én döntsem el, hogyan osztozzatok az örökségen?”
15. Majd ezt mondta: „Vigyázzatok, és kerüljétek el a kapzsiságot! Mert az ember élete, még ha bőségben él is, nem attól függ, mekkora vagyona van!”
16. Ezután egy tanító történetet mondott nekik: „Volt egy gazdag ember, akinek a birtoka bő termést hozott.
17. Azon gondolkodott, hová tegye a sok termést, mert nem volt elég nagy a raktára.
18. Végül ezt határozta: »Lebontom a magtáraimat, nagyobbakat építek, és abban fogom tárolni a gabonámat és a többi termést.
19. Akkor majd elmondhatom: Milyen sok jó dolgot felhalmoztam! Sok évre megvan mindenem, ami kell! Most már ehetek, ihatok, és élvezhetem az életet!«
20. De Isten megszólította: »Bolond, ezen az éjszakán meghalsz! Kié lesz akkor a vagyonod, amit összegyűjtöttél?!«
21. Így jár az, aki csak magának gyűjt kincseket! Isten szemében az ilyen ember valójában szegény!”
22. A tanítványaihoz fordulva így folytatta: „Ezért azt mondom nektek, ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit egyetek! Ne aggódjatok a testetek miatt se, hogy lesz-e mibe öltöznötök!
23. Mert az élet fontosabb, mint az étel, és a test fontosabb, mint a ruha.
24. Gondoljatok a hollókra: nem vetnek, és nem aratnak, nincs sem raktáruk sem magtáruk, Isten mégis gondoskodik róluk! Mennyivel értékesebbek vagytok a madaraknál!
25. Ki tudná közületek aggodalmaskodásával akár csak egy órával is meghosszabbítani az életét?
26. Ha pedig még ennyit sem tudsz aggodalmaskodással elérni, akkor mi értelme van a nagyobb dolgok felől aggódni?
27. Figyeljétek meg a mezőn a vadvirágokat, hogyan növekednek! Pedig nem fáradoznak, hogy ruhát készítsenek maguknak! Mégis azt mondom nektek, Salamon király a dicsősége csúcsán sem öltözködött olyan szépen, mint ezek közül bármelyik.
28. Látjátok, ezek a virágok ma még élnek, holnapra már elszáradnak, és a tűzbe dobják őket, Isten mégis milyen gyönyörűen öltözteti őket! Akkor titeket mennyivel inkább fog öltöztetni?! Ne legyetek hát kishitűek!
29. Ne azzal törődjetek, hogy lesz-e mit ennetek, vagy innotok! Ne nyugtalankodjatok, és ne aggodalmaskodjatok!
30. Azok, akik nem ismerik Istent, mindenhol a világon ezzel vannak elfoglalva. Pedig Atyátok, az Isten jól tudja, hogy szükségetek van az ételre és italra.
31. Ahelyett, hogy ezek miatt aggódnátok, inkább törődjetek Isten királyi uralmával, és arra törekedjetek! Ő pedig majd törődik azzal, hogy amire szükségetek van, megkapjátok.
32. Ne félj, te kis nyáj, mert Isten, az Atya úgy határozott, hogy nektek adja a Királyságot!”
33. „Adjátok el vagyonotokat, és a pénzt osszátok szét a szegények között! Ami ebben a világban gazdagságnak, vagyonnak számít, az idővel elfogy és tönkremegy, nem marad meg örökre. Ti olyan mennyei kincsekre törekedjetek, amelyek soha nem fogynak el, és örökre megmaradnak! Ezeket a tolvajok nem lophatják el, sem a moly nem teszi tönkre.
34. Mert ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is.”
35. „Legyetek készenlétben! Mindig legyetek teljesen felöltözve, és a kezetekben a mécses mindig égjen!
36. Legyetek olyanok, mint a szolgák, akik várják uruk hazaérkezését a lakodalomból: amikor megérkezik és kopogtat, azonnal kinyitják előtte az ajtót.
37. Áldottak és boldogok azok a szolgák, akiket uruk ébren és készenlétben talál, amikor megérkezik! Bizony, mondom nektek: az ilyen szolgákat uruk asztalhoz ülteti, ő pedig hozzákészül és kiszolgálja őket.
38. Boldogok, akiket készen talál, akár éjfélkor, akár hajnalban jön haza!
39. De jól jegyezzétek meg: ha a házigazda tudná, hogy melyimk órában jön a tolvaj, nem engedné, hogy betörjön a házba!
40. Ti is legyetek mindig készen! Mert az Emberfia is akkor fog eljönni, amikor nem várjátok.”
41. Akkor Péter megkérdezte: „Uram, csak nekünk szólnak ezek a történetek, vagy mindenki másnak is?”
42. Az Úr így válaszolt: „Gondoljátok el ezt az esetet: egyik szolgáját ura megbízza, hogy viseljen gondot a többi szolgájára, és idejében adjon nekik enni. Miből látszik, hogy ez a szolga hűséges és okos?
43. Abból, hogy mikor az ura megérkezik, a szolga éppen azt a munkát végzi, amit ura rábízott! Milyen boldog az ilyen szolga!
44. Igazán mondom nektek: ura rá fogja bízni egész birtokának igazgatását!
45. De mi történik, ha az a szolga gonosz, és azt gondolja, hogy ura még sokáig nem tér haza? Verni kezdi a szolgatársait, férfiakat és nőket egyaránt, eszik-iszik és részegeskedik.
46. Ura azonban éppen akkor fog megérkezni, amikor a gonosz szolga nem számít rá, és nem is gondolja. Ura kegyetlenül megbünteti őt: oda küldi, ahová a hűtlenek kerülnek.
47. Az a szolga, aki tudta, hogy ura mit bízott rá, de nem fogott hozzá, hogy azt megtegye, vagy nem készült fel ura érkezésére, súlyos büntetést kap.
48. De mi lesz azzal a szolgával, aki nem tudta, hogy ura mit kíván tőle? Az ilyen szolga enyhébb büntetést fog kapni. Mert akinek sokat adtak, az sokért felelős! Akire sokat bíztak, attól sokat is kérnek számon!”
49. „Azért jöttem, hogy tüzet hozzak a Földre, és mennyire szeretném, ha már lobogna!
50. Be kell merítkeznem, és nagy teher nehezedik rám, amíg ez meg nem történik!
51. Úgy gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a Földre? Nem! Mondom nektek, azért jöttem, hogy ellentéteket keltsek, és az egyik embert szembefordítsam a másikkal.
52. Mostantól fogva még a családtagok is egymás ellen fordulnak: egy öttagú családban hárman lesznek kettő ellen, és ketten lesznek három ellen.
53. Az apa fia ellen fordul,és a fiú apja ellen.Az anya leánya ellen fordul,és a leány anyja ellen,az anyós menye ellen fordul,a meny pedig anyósa ellen.”
54. Azután Jézus a tömeghez fordult: „Amikor nyugatról felhő közeleg, azt mondjátok, hogy eső közeledik, és úgy is lesz.
55. Amikor déli szél fúj, azt mondjátok, nagy meleg jön, és úgy is lesz.
56. Képmutatók! A közelgő időjárás előjeleit jól felismeritek, és megértitek, mint jelentenek! Akkor hogy lehet, hogy nem ismeritek föl, és nem értitek meg azt, ami most történik?!”
57. „Miért nem tudjátok magatoktól eldönteni, hogy mi a helyes?
58. Gondold el, hogy valaki vádol téged, pert indít ellened, és ellenfeleddel együtt a bíró elé kell állnotok. Ilyen esetben nagyon igyekezz, hogy még útközben kibéküljetek egymással! Ha ez nem sikerül, az ellenfeled a bíró elé visz. A bíró átad a börtönőrnek, az pedig börtönbe zár téged!
59. Mondom neked: ki nem jössz onnan, amíg meg nem fizetted az utolsó fillért is, amivel tartozol!”