fejezetek

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16

Újszövetség

Pál Első Levele A Korinthusiakhoz 9 Egyszerű Fordítás Biblia (EFO)

Mi nem éltünk a jogainkkal

1. Talán nem vagyok szabad ember?! Nem vagyok apostol?! Saját szememmel láttam Urunkat, Jézust! Vagy talán nem az én munkám eredménye az, hogy ti az Úrban vagytok?!

2. Ha mások nem is fogadnak el apostolnak, ti biztos elfogadtok! Igen, ti magatok vagytok rá a bizonyíték, hogy az vagyok!

3. Így védekezem azokkal szemben, akik megkérdőjelezik szolgálatomat. Ezt válaszolom nekik:

4. Talán nincs jogunk hozzá, hogy együnk és igyunk?

5. Vagy nincs jogunk arra, hogy magunkkal vigyük hívő feleségünket, mint a többi apostolok, az Úr testvérei és Kéfás teszik?

6. Vagy csupán nekem és Barnabásnak kell a magunk kezével dolgoznunk, hogy legyen mit ennünk?

7. Ugyan ki katonáskodik a maga költségén? Ki ültet szőlőt úgy, hogy nem eszik annak gyümölcséből? Vagy ki legelteti a nyájat úgy, hogy nem iszik a birkák tejéből?

8. Vajon amit mondok, csupán emberi vélemény? Hát nem ugyanezt mondja a Mózesi Törvény is?

9. Ott ugyanis ez van megírva: „Ne kösd be a száját a nyomtató ökörnek!” Talán Istennek csak az ökrökre van gondja?

10. Nem értünk parancsolta ezt? Bizony, értünk van megírva, hogy aki a földet műveli, azzal a reménységgel szánt, hogy ő is részt kap majd a termésből. Hasonlóképpen van megírva ugyanez arról a munkásról is, aki csépel.

11. Mi szellemi „magokat” vetettünk el köztetek, a ti érdeketekben. Vajon nagy dolog-e, ha úgy „aratunk”, hogy anyagi dolgokat kapunk tőletek cserébe?

12. Ha másoknak joguk van ehhez, nekünk sokkal inkább jogunk lenne rá! De mi nem éltünk ezzel a jogunkkal, és nem fogadtunk el tőletek semmit. Inkább mindent eltűrünk, hogy ne akadályozzuk Krisztus örömhírének terjedését.

13. Nem tudjátok, hogy akik Jeruzsálemben a templomi szolgálatot végzik, onnan kapják az élelmüket is?! Akik pedig az oltár körül szolgálnak, azok részt kapnak az oltárra vitt adományokból.

14. Ehhez hasonlóan rendelte az Úr is, hogy akik az örömhírt terjesztik, azok abból éljenek meg.

15. Én azonban ezekkel a jogokkal nem éltem. Nem is azért írom mindezt, hogy engem is tartsatok el. Inkább meghalnék, mintsem rászoruljak arra, hogy másoknak terhére legyek.

16. Mert ha mindenkinek elmondom az örömhírt, azzal nincs mit dicsekednem. Hiszen számomra ez kötelesség. Jaj lenne nekem, ha nem végezném ezt a munkát!

17. Ha a magam jószántából tenném, jutalmat érdemelnék. De nincs más választásom: köteles vagyok mindenkinek elmondani az örömhírt, hiszen ezzel vagyok megbízva.

18. Így tehát, mi az én jutalmam? Az, hogy mindezt ingyen teszem! Nem élek azzal a jogommal, hogy fizetést kérhetnék érte. Pedig erre jogom lenne az örömhír szerint!

19. Bár én minden embertől független vagyok, mégis mindenki szolgájává tettem magamat, hogy közülük a többséget megnyerjem.

20. A zsidóknak olyanná lettem, mint egy zsidó, hogy zsidókat nyerjek meg. A Mózesi Törvény alatt élő embereknek olyanná lettem, mint egy Törvény alatt élő, hogy megnyerjem a Törvény alatt élőket. Pedig én magam nem élek a Törvény uralma alatt.

21. A Törvény nélkül élőknek pedig olyanná lettem, mint egy Törvény nélkül élő, hogy megnyerjem őket is. Bár Isten törvényét egyáltalán nem utasítom el, hanem Krisztus törvénye szerint élek.

22. A gyengéknek olyanná lettem, mint aki gyenge, hogy megnyerjem a gyengéket. Mindenkinek mindenné lettem, hogy minden lehetséges módon megmentsek közülük néhányat.

23. Mindezt az örömhírért teszem, hogy részt vegyek az örömhír ügyében és áldásaiban.

24. Ugye tudjátok, hogy a versenypályán sok versenyző fut, de csak egyikük lesz a győztes, és ő kapja a díjat? Úgy fussatok, hogy győztesek legyetek!

25. Minden sportoló, aki a versenyre készül, nagy önuralommal végzi az edzéseket, és minden tekintetben fegyelmezetten él. Azért teszi ezt, hogy megnyerje a versenyt, és megkapja a győztesnek járó babér-koszorút. Ez azonban egy idő múlva elszárad és elpusztul. Mi olyan jutalmat fogunk kapni, amely örökké megmarad.

26. Én tehát nem céltalanul futok, hanem egy határozott cél felé. Úgy küzdök, mint egy ökölvívó, aki eltalálja az ellenfelét, és nem a levegőbe csapkod.

27. Keményen megfegyelmezem tehát a testemet, mint egy sportoló, és szolgámmá teszem. Mert nem akarom, hogy miközben másokat erre tanítok, engem meg kizárjanak a versenyből.