1. Testvéreim, akarom, hogy tudjátok, mi történt őseinkkel, akiket Mózes vezetett. Mind a felhő alatt voltak, és gyalog mentek keresztül a tengeren.
2. Mind bemerítkeztek a felhőbe és a tengerbe, mint Mózes követői.
3. Mindannyian ugyanazt a szellemi eredetű ételt ették,
4. és ugyanazt a szellemi eredetű vizet itták. Ugyanis abból a szellemi kősziklából ittak, amely követte őket: az a kőszikla pedig Krisztus volt.
5. Ennek a népnek túlnyomó többségével Isten mégis elégedetlen volt, ezért azok meg is haltak pusztai vándorlásuk során.
6. Ami velük történt, intő példa számunkra, hogy ne kívánjunk gonosz dolgokat, amint ők.
7. Hamis isteneket se imádjatok, amint közülük sokan. Ahogy az Írás mondja: „Leült a nép, hogy egyen-igyon, és fölkelt táncolni.”
8. Szexuális bűnöket se kövessünk el, mint ahogyan közülük némelyek, és emiatt egyetlen napon huszonháromezren pusztultak el.
9. Krisztus türelmét se tegyük próbára, mint azok közül egyesek, akiket ezért kígyók pusztítottak el.
10. Ne elégedetlenkedjetek, mint közülük sokan, akiket ezért megölt a pusztító angyal.
11. Mindezek azért történtek, hogy tanuljunk a példájukból! Azért írták le, hogy figyelmeztessenek bennünket, akik ennek a korszaknak a végén élünk.
12. Azért aki azt gondolja, hogy ő biztosan áll, vigyázzon, nehogy elessen!
13. Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, amely minden más embert is előbb-utóbb elér. Isten azonban hűséges, ezért nem fogja megengedni, hogy túl nehéz megpróbáltatás érjen benneteket. Sőt, amikor a próbatétel kellős közepén vagytok, utat nyit nektek, hogy kiszabaduljatok belőle. Így ki fogjátok bírni a megpróbáltatást.
14. Ezért kedveseim, mindenképpen kerüljétek el a hamis istenek imádatát és a nekik szentelt bálványok tiszteletét!
15. Úgy szólok hozzátok, mint értelmes emberekhez, gondoljátok meg jól, amit mondok!
16. Az „áldás-pohár”, amelynél áldást mondunk, vajon nem azt jelenti-e, hogy közösségben vagyunk Krisztussal és a vérével, vagyis a halálával? A kenyér pedig, amelyből együtt eszünk, vajon nem azt jelenti-e, hogy a Krisztus „Testének” részei vagyunk?
17. Csak egyetlen kenyér van előttünk ilyenkor, mi pedig sokan vagyunk. Mégis egyetlen „Testet” alkotunk sokan, mert valamennyien abból az egyetlen kenyérből veszünk egy-egy darabot.
18. Gondoljatok csak Izráel népére! Amikor ők az áldozati állatok húsából esznek, közösségben vannak az áldozati oltárral, igaz?
19. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a hamis isteneknek és a bálványoknak áldozott hús valami fontos dolog lenne. Azt sem gondolom, hogy a bálványok egyáltalán fontosak lennének.
20. Dehogyis! Azt mondom, hogy amit az emberek a bálványoknak áldoznak, azt valójában gonosz szellemeknek adják, és nem Istennek. Én azonban nem akarom, hogy a gonosz szellemekhez bármi közötök legyen.
21. Nem tehetitek meg, hogy az Úr poharából is isztok, meg a gonosz szellemek poharából is. Nem ehettek az Úr asztalának ételéből is, meg a gonosz szellemek asztalának ételéből is.
22. Vagy magunkra akarjuk haragítani az Urat? Erősebbek vagyunk, mint ő?
23. „Minden megengedhető” — mondjátok. „Igaz, de nem minden használ” — válaszolom erre. Igen, mindent szabad, de nem minden szolgál a többiek javára!
24. Ne a saját érdekeiteket tartsátok szem előtt! Inkább egymásnak segítsetek, és a másik javát keressétek!
25. Minden fajta húst megehettek, amelyet a boltokban árulnak. Ne kérdezzétek, honnan származik! Nyugodtan megehetitek, nem kell aggódnotok,
26. mert „az Úré az egész Föld és minden, ami rajta van.”
27. Ha tehát egy hitetlen ember vendégségbe hív benneteket, és el akartok hozzá menni, mindent megehettek, amivel megkínál. Ne kérdezzétek, honnan származik, és ne aggódjatok amiatt, hogy szabad-e megennetek.
28. De ha valaki azt mondja a vendégségben: „Ezt az ételt valamilyen bálványnak, vagyis hamis istennek áldozták”, akkor ne egyetek belőle! Miért ne? Hogy ne okozzatok kárt annak a hitében, aki figyelmeztetett erre. Hiszen az az ember úgy gondolhatja, hogy az ilyen ételt nem szabad megenni.
29. Nem arról beszélek, hogy te mit tartasz jónak, vagy rossznak, hanem arról, hogy az a másik ember rossznak tartja, ha mégis megeszed. Csak emiatt mondom, hogy ne edd meg. Mert egyébként nem kellene törődni vele, hogy az a másik mit gondol.
30. Hiszen én mindig hálát adok Istennek, amikor eszem. Ha pedig hálaadással eszem valamit, akkor ne hibáztasson érte senki!
31. Tehát akár esztek, akár isztok, vagy bármit tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!
32. De ne tegyetek semmi olyat, ami akár a zsidókat, akár a nem zsidókat, vagy az Isten eklézsiáját bűnre vinné!
33. Én is erre törekszem. Mindenkinek igyekszem a tetszését megnyerni, és nem azzal törődöm, ami nekem, hanem azzal, ami másoknak jó. Mert azt akarom, hogy mindannyian megmeneküljenek.