1. Bárcsak elviselnétek tőlem egy kis „bolondságot” — sőt, kérlek, viseljetek el engem is!
2. Isten féltő szeretetével féltelek titeket, mivel a Vőlegény számára akarlak titeket felkészíteni, ahogyan a menyasszonyt eljegyzik a vőlegény számára. Igen, én „eljegyeztelek” benneteket Krisztus számára, és arra törekszem, hogy úgy vigyelek hozzá, mint tökéletes menyasszonyát.
3. Attól félek azonban, hogy a gondolataitok eltávolodnak a Krisztus iránti őszinte egyenességtől és tiszta hűségtől. Ez történt akkor régen Évával is, amikor a „Kígyó”, vagyis a Sátán becsapta, és ez megtörténhet veletek is!
4. Mert azt türelmesen elviselitek, ha egy idegen elmegy hozzátok, és mást mond Jézusról, mint amit mi. Készek vagytok arra is, hogy más szellemet, vagy más örömhírt fogadjatok be, mint amelyet már befogadtatok. Akkor talán engem is türelmesen elviselhetnétek!
5. Úgy gondolom, semmivel sem vagyok kisebb azoknál a „híres apostoloknál”!
6. Lehet, hogy nem tudok olyan szépen szónokolni, mint ők, de tudás dolgában nem maradok el tőlük — ezt már minden tekintetben bizonyítottam előttetek.
7. Ingyen hirdettem nektek Isten örömhírét. Megaláztam magam, hogy ti legyetek fontosak. Talán rosszul tettem?!
8. Más helyi gyülekezetektől elfogadtam a pénzbeli támogatást, hogy titeket ingyen szolgálhassalak.
9. Amikor pedig nálatok voltam, és szükségem volt valamire, nem szóltam róla senkinek. A Macedóniából jött testvérek azonban támogattak az adományaikkal. Így nem voltam a terhetekre, de nem is leszek ezután se.
10. Akhája egész tartományában senki nem veheti el tőlem ezt a dicsekedést! Ezt úgy mondom, mint akiben Krisztus igazsága lakik.
11. Mit gondoltok, miért nem akartam elfogadni tőletek semmit? Talán azért, mert nem szeretlek benneteket?! Dehogyis! Isten jól tudja, mennyire szeretlek titeket.
12. De továbbra is ezt fogom tenni, hogy azok az „apostolok” ne dicsekedhessenek. Mert azt akarják elhitetni veletek, hogy az ő munkájuk is ugyanaz, mint a miénk.
13. Ezek hamis apostolok. Becsapják az embereket, és elhitetik velük, hogy ők Krisztus apostolai.
14. De ez nem is csoda, hiszen maga a Sátán is elhiteti az emberekkel, hogy ő a világosság angyala.
15. Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan álarcot vesznek fel, hogy az igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban megkapják, amit a tetteik szerint megérdemeltek.
16. Megint csak azt mondom, hogy senki se tartson engem bolondnak! De ha mégis annak gondoltok, akkor fogadjatok el így, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem!
17. Ezt most nem úgy mondom, mintha az Úr szólna, hanem úgy, mintha a dicsekedés miatt valóban ostoba lennék.
18. Sokan dicsekednek emberi módon, hadd dicsekedjek én is!
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Második Levele A Korinthusiakhoz 11