14. Mert bennünket Krisztus szeretete irányít és sürget. Meg vagyunk győződve róla, hogy ha egy ember — Jézus — meghalt mindenkiért, akkor valójában minden ember meghalt.
15. Jézus azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek. Igen, ő meghalt és feltámadt, hogy az emberek érte éljenek.
16. Ezért mostantól fogva nem úgy gondolkodunk az emberekről, ahogyan a hitetlenek. Igaz, régen mi is úgy gondolkoztunk Krisztusról, mint ők, de ez már teljesen megváltozott.
17. Így hát, ha valaki Krisztusban van, az már az Új Teremtéshez tartozik: ami benne régi volt, az elmúlt, és minden tekintetben újjá, vagyis új teremtéssé lett!
18. Mindez Istentől származik, aki Krisztus által kibékített és újra egyesített önmagával bennünket. Sőt, ránk bízta, hogy mi is segítsünk más embereknek abban, hogy kibéküljenek vele.
19. Isten ugyanis maga volt jelen Krisztusban, amikor kibékítette az embereket önmagával, és nem hibáztatta őket a bűneik miatt. Ezt az üzenetet pedig, amely az Istennel való kibékülésről szól, ránk bízta.
20. Ezért úgy élünk az emberek között, mint Krisztus követei. Úgy kérünk és biztatunk benneteket, mintha Isten szólna általunk: „Krisztus helyett kérünk, béküljetek ki Istennel!”
21. Mert Isten értünk azonosította a bűnnel Jézust, pedig ő nem követett el semmi bűnt. Azért tette ezt, hogy mi viszont Krisztus által elfogadhatóvá váljunk Isten számára.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Második Levele A Korinthusiakhoz 5