1. Tudjuk, hogy ez a „sátor”, amelyben itt a földön élünk — vagyis a testünk — egyszer el fog pusztulni. De Isten örökké tartó lakóhelyet készített számunkra a Mennyben, amelyet nem emberek építettek.
2. Ezért amíg ebben a földi testben élünk, sóhajtozunk, mert nagyon szeretnénk már beköltözni mennyei otthonunkba.
3. Amikor majd beköltözhetünk oda, az olyan lesz, mintha felöltöztetnének bennünket, és akkor valóban nem leszünk meztelenek!
4. Most, amíg ebben a földi testben élünk, sok teher nehezedik ránk, s ezért sokszor sóhajtozunk. Mégsem kívánjuk „levetni” ezt a testet. Inkább azt szeretnénk, ha erre a földi testre „rávehetnénk” azt a mennyei testet. Akkor majd ezt a halandó testet teljesen elnyeli az örök élet.
5. Aki pedig bennünket éppen erre készített fel, az maga Isten! Ő adta nekünk a Szent Szellemet, aki annak a biztosítéka, hogy mindazt, amit Isten megígért, valóban meg is fogjuk kapni.
6. Ezért minden körülmények között bátran tekintünk előre. Hiszen tudjuk, hogy amíg ebben a földi testben élünk, távol vagyunk az Úrtól.
7. Annak megfelelően élünk, amit hiszünk, és nem ahhoz igazodva, amit látunk.
8. De bátrak vagyunk, és bízunk Istenben. Jobban szeretnénk kiköltözni ebből a földi testből, és hazaköltözni az Úrhoz.
9. De akár ebben a testben élünk, akár hazaköltözünk, arra törekszünk, hogy az Úr kedvében járjunk.
10. Mert kivétel nélkül mindannyiunknak oda kell állnunk a Krisztus Ítélőszéke elé! Ott fogja mindenki megkapni, amit megérdemel, aszerint, hogy ebben a földi testben jót, vagy rosszat tett.
11. Mi tudjuk, mit jelent az Urat tisztelni és félni! Ezért igyekszünk meggyőzni az embereket az igazságról. Isten pedig jól ismer bennünket. Reméljük azonban, hogy ti is meg tudjátok ítélni, és felismeritek, hogy kik vagyunk!
12. Nem is akarjuk magunkat újra igazolni. Inkább lehetőséget adunk nektek, hogy büszkék legyetek ránk. Így majd tudtok válaszolni azoknak, akik képmutató módon látszólagos dolgokkal dicsekednek.
13. Ha úgy tűnik, hogy elment az eszünk, Istenért van így, ha bölcsek vagyunk, az meg értetek van.
14. Mert bennünket Krisztus szeretete irányít és sürget. Meg vagyunk győződve róla, hogy ha egy ember — Jézus — meghalt mindenkiért, akkor valójában minden ember meghalt.
15. Jézus azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek. Igen, ő meghalt és feltámadt, hogy az emberek érte éljenek.
16. Ezért mostantól fogva nem úgy gondolkodunk az emberekről, ahogyan a hitetlenek. Igaz, régen mi is úgy gondolkoztunk Krisztusról, mint ők, de ez már teljesen megváltozott.
17. Így hát, ha valaki Krisztusban van, az már az Új Teremtéshez tartozik: ami benne régi volt, az elmúlt, és minden tekintetben újjá, vagyis új teremtéssé lett!
18. Mindez Istentől származik, aki Krisztus által kibékített és újra egyesített önmagával bennünket. Sőt, ránk bízta, hogy mi is segítsünk más embereknek abban, hogy kibéküljenek vele.
19. Isten ugyanis maga volt jelen Krisztusban, amikor kibékítette az embereket önmagával, és nem hibáztatta őket a bűneik miatt. Ezt az üzenetet pedig, amely az Istennel való kibékülésről szól, ránk bízta.
20. Ezért úgy élünk az emberek között, mint Krisztus követei. Úgy kérünk és biztatunk benneteket, mintha Isten szólna általunk: „Krisztus helyett kérünk, béküljetek ki Istennel!”
21. Mert Isten értünk azonosította a bűnnel Jézust, pedig ő nem követett el semmi bűnt. Azért tette ezt, hogy mi viszont Krisztus által elfogadhatóvá váljunk Isten számára.