18. Sokan dicsekednek emberi módon, hadd dicsekedjek én is!
19. Hiszen ti olyan „bölcsek” vagytok, hogy eltűritek a „bolondokat”.
20. Igen, eltűritek, ha valaki szolgájává tesz benneteket. Eltűritek, ha kihasznál, élősködik, vagy uralkodik rajtatok, ha azt hiszi, hogy sokkal különb nálatok. Eltűritek még azt is, ha pofon üt titeket.
21. Szégyenkezve mondom, hogy mi „túl gyengék” voltunk, hogy ilyen dolgokat tegyünk veletek!De ha valaki merészel dicsekedni, akkor én is dicsekedni fogok! Úgy mondom ezt, mintha bolond lennék.
22. Ha ezek a hamis apostolok héberek — hát, én is az vagyok! Izráel népéhez tartoznak? — én is! Ábrahám utódai? — Én is az vagyok!
23. Ha ők Krisztus szolgái, akkor én még inkább az vagyok! — Milyen bolond dolog így dicsekedni! — Hiszen többet dolgoztam, mint ők! Többször börtönbe zártak, többször megkorbácsoltak, többször forogtam halálos veszedelemben, mint ők.
24. A zsidóktól ötször kaptam 39 korbácsütést,
25. háromszor bottal vertek meg, egyszer megköveztek, háromszor szenvedtem hajótörést, egy éjszakát és egy napot hányódtam a tenger hullámain.
26. Gyakran utaztam, sokszor voltam veszélyes helyzetekben: folyókon, rablók között, a saját népem között, a nem zsidók között, városban, pusztában, tengeren és hamis testvérek között.
27. Sokat fáradoztam és vesződtem, gyakran átvirrasztottam az éjszakát, éheztem és szomjaztam, gyakran nem volt mit ennem, sokszor fáztam, vagy nem volt ruhám.
28. Ezek mellett a külső bajok és nehézségek mellett állandóan hordozom az összes helyi gyülekezet gondját-baját.
29. Ha valaki a testvérek között erőtlen, én is viselem a gyengeségét! Ha valaki vétkezik, vele együtt engem is éget a szégyen!
30. Ha már dicsekednem kell, akkor a gyengeségeimmel dicsekszem.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Második Levele A Korinthusiakhoz 11