14. Mindent elégedetlenség és panaszkodás nélkül tegyetek!
15. Akkor Isten ártatlan és tiszta gyermekei lesztek, akikben senki sem talál hibát. A gonosz és romlott emberek között úgy ragyogtok, mint a csillagok a sötét éjszakában.
16. Igen, így fényletek közöttük, amikor Isten életet adó üzenetét mondjátok nekik. Ezért azután dicsekedni fogok veletek a Krisztus Napján, amikor ő visszajön. Akkor látni fogom, hogy nem hiába dolgoztam közöttetek. Akkor látszik meg, hogy a versenypályát végigfutottam, és győztem.
17. Hitetek által egész életetek olyan, mint Isten oltárán az áldozat. Lehet, hogy ehhez az áldozathoz a saját halálomat is hozzá kell adnom. De, még ha így is történne, akkor is boldog leszek, és együtt örülök veletek.
18. Ti is örüljetek ennek velem együtt!
19. Remélem, hogy az Úr Jézus segítségével hamarosan elküldhetem hozzátok Timóteust, hogy a jó hírek, amiket rólatok fog hozni, felvidítsanak.
20. Nincs senki más, aki ennyire hasonló lenne hozzám a gondolkodásában. Ő igazán szívén viseli a sorsotokat.
21. A többiek ugyanis csak a saját érdekeikkel törődnek, nem a Jézus Krisztus dolgaival.
22. Ismeritek Timóteust, és tudjátok, hogy úgy szolgált velem együtt az örömhír terjesztésében, ahogy a fiú az apjának segít.
23. Az a tervem, hogy hamarosan elküldöm hozzátok, de előbb meg kell várnom, hogyan alakul az én sorsom.
24. Sőt, bízom az Úrban, hogy hamarosan én magam is meglátogatlak benneteket.
25. Úgy gondoltam, itt az ideje, hogy Epafroditoszt visszaküldjem hozzátok. Ő kedves testvérem, munkatársam és harcostársam is. Azért küldtétek hozzám, hogy ebben a helyzetben segítsen és szolgáljon nekem.
26. De most visszaküldöm, mert már nagyon hiányoztatok neki. Epafroditoszt az is nyugtalanította, hogy megtudtátok, hogy ő beteg volt.
27. Igaz, valóban beteg volt, sőt majdnem meg is halt. Isten azonban könyörült rajta. De nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy egyéb szomorúságaimra ne jöjjön újabb bánat.
28. Ezért még inkább haza akartam küldeni, hogy mikor találkoztok, újra együtt örülhessetek. Így én is megnyugodhatok.
29. Fogadjátok hát nagy örömmel az Úrban, mert megérdemli, hogy tiszteljétek!