36. Ezek ostoba kérdések! Gondolj arra, mikor elveted a vetőmagot: csak akkor fog kihajtani, ha előbb már „meghalt” a földben.
37. Az a mag, amelyet elvetsz, nem is hasonlít a kifejlett növényre, például búzára, vagy valamilyen más növényre.
38. Isten azonban felnöveszti, és arra a mintára formálja, amelyet annak a bizonyos növénynek tervezett. Minden egyes fajnak a saját alakját adja.
39. Az élőlények különböző csoportjainak a teste és formája is különböző. Más az emberi test, más a négylábú állatok teste, megint más a madaraké, vagy a halaké.
40. Az égitestek pedig egészen mások, mint a földi élőlények. Bizony, nagy különbség van az égitestek szépsége és a földi élőlények szépsége között!
41. Még az égitestek sem egyformák: más a Nap ragyogása, más a Hold fényessége, megint másféle a csillagok fénye. Sőt, még a csillagok fénye sem egyforma!
42. Így van ez a halottak feltámadásával is. Az emberi test, amelyet „elvetünk” a földbe, romlandó, és el is pusztul. Az a test viszont, amely feltámad, nem romlik meg soha: elpusztíthatatlan!
43. Amikor eltemetjük a holttestet, az egyáltalán nem szép látvány. De mikor feltámad, dicsőséges lesz! Amikor eltemetjük, semmi erő nincs benne már. De mikor majd feltámad, telve lesz erővel!
44. Amikor eltemetjük, közönséges emberi testet temetünk el. De mikor feltámad, az már szellemi test lesz!Igen, ahogyan van hús-vér emberi test, van szellemi test is.
45. Erről beszél az Írás: „Az első ember, Ádám, élő lélekké lett”. Az „utolsó Ádám” azonban életet adó szellem.
46. De nem ez a szellemi ember jött először, hanem a lelki, vagyis a természetes ember. Csak azután jött a szellemi ember.
47. Az első ember a földből származik, hiszen Isten a földből formálta. A második ember a Mennyből jött.
48. Amilyen volt az első, a földből való ember, olyanok a többi földi emberek is. Viszont, amilyen az a Mennyből való ember, olyanok azok is, akik szintén a Mennyből származnak.
49. Ahogyan hasonlítunk az első földi emberre, úgy fogunk hasonlítani arra a mennyei emberre is.
50. Ezt azért mondom, testvéreim, mert ezzel a földi hús-vér testünkkel nem vehetünk részt Isten Királyságában. Hiszen az, ami el fog pusztulni, nem vehet részt abban, ami örökkévaló.
51. De figyeljetek, elárulok nektek egy titkot: nem mindannyian fogunk meghalni, de mindannyian át fogunk változni!
52. Ez nagyon hirtelen fog történni, egy szempillantás alatt, az utolsó trombita hangjára. Felhangzik a trombitaszó, és azok, akik hitben haltak meg, feltámadnak a romlástól mentes örök életre. Mi pedig, akik akkor még élünk, át fogunk változni.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Első Levele A Korinthusiakhoz 15