45. Déli tizenkét órától délután háromig sötétség borította az egész földet.
46. Három óra körül Jézus hangosan felkiáltott: „Éli, Éli, lamá sabaktáni” Ez azt jelenti: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”
47. Néhányan, akik ott álltak, hallották ezt, és azt mondták: „Illést hívja!”
48. Egyikük gyorsan elfutott, és hozott egy szivacsot. Ecetbe mártotta, majd egy nádszálra tűzte, és felnyújtotta Jézusnak, hogy igyon belőle.
49. De a többiek azt mondták: „Hagyd csak! Nézzük, vajon eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!”
50. Jézus ekkor ismét hangosan felkiáltott, és meghalt.
51. Abban a pillanatban a Templom belsejében a függöny felülről egészen az aljáig kettéhasadt. Rengett a föld, és a sziklák megrepedtek.
52. A sírok megnyíltak, és Isten emberei közül sokan, akik már korábban meghaltak, feltámadtak,
53. és kijöttek a sírokból. Miután Jézus feltámadt a halálból, ezek bementek a szent városba, és sokan látták őket.
54. A százados és a katonák, akik Jézust őrizték, látták a földrengést és a többi eseményt. Nagyon megijedtek, és ezt mondták: „Ő valóban Isten Fia volt!”
55. Asszonyok is álltak ott, és távolról figyelték, hogy mi történik. Ők voltak azok, akik Galileától fogva követték Jézust, és gondoskodtak róla.
56. Közöttük volt a magdalai Mária, azután egy másik Mária, Jakab és József anyja, meg Zebedeus fiainak, Jakabnak és Jánosnak anyja is.