20. Amikor beesteledett, Jézus asztalhoz telepedett tizenkét tanítványával.
21. Evés közben ezt mondta: „Igazán mondom nektek: egyikőtök el fog árulni engem.”
22. Ekkor ők nagyon elszomorodtak, és egyenként megkérdezték tőle: „Ugye nem én vagyok az, Uram?!”
23. Ő így válaszolt: „Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
24. Az Emberfia elmegy, ahogy megírták róla az Írásban, de jaj annak, aki elárulja őt! Jobb lett volna neki, ha meg sem született volna!”
25. Ekkor megszólalt Júdás, az áruló: „Csak nem én rólam beszélsz, Mester?!” „De bizony, te vagy az!” — válaszolta neki Jézus.
26. Miközben ettek, Jézus kezébe vette a kenyeret, és hálát adott Istennek. Részekre törte a kenyeret, szétosztotta tanítványai között, miközben ezt mondta: „Vegyetek belőle, és egyétek meg! Ez az én testem!”
27. Ezután egy pohár bort vett a kezébe, hálát adott Istennek, majd odaadta a tanítványainak, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan,
28. mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely a bűnök megbocsátása végett sok emberért fog kiömleni.
29. Igazán mondom nektek: mostantól fogva nem iszom a szőlő gyümölcséből mindaddig a napig, amíg majd új bort iszom veletek együtt Atyám Királyságában.”
30. Ezután együtt zsoltárokat énekeltek, majd kimentek az Olajfák hegyére.
31. Ott Jézus ezt mondta a tanítványainak: „Ma éjjel mindnyájan elveszítitek a hiteteket bennem, és elhagytok. Mert ezt mondja az Írás is:»Megölöm a pásztort,és szétszóródnak a juhok.«
32. De miután meghaltam, fel fogok támadni, és elmegyek Galileába. Előttetek fogok odaérni.”