26. Közöttetek azonban ne így legyen! Éppen ellenkezőleg: aki közületek nagy akar lenni, az a szolgátok legyen!
27. Aki pedig az első akar lenni, az legyen a rabszolgátok!
28. Így van ez az Emberfiával is. Ő sem azért jött a Földre, hogy neki szolgáljanak, ha nem hogy ő szolgáljon másoknak. Azért jött, hogy életét váltságdíjul adja, és ezáltal sok embert megmentsen.”
29. Amint elhagyták Jerikó városát, nagy tömeg követte Jézust.
30. Az út szélén két vak ült, s amikor hallották, hogy Jézus megy el mellettük, kiáltozni kezdtek: „Urunk, Dávid Fia, könyörülj meg rajtunk!”
31. Az emberek rájuk szóltak, hogy maradjanak csendben. De ők csak még jobban kiabáltak: „Urunk, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!”
32. Jézus ekkor megállt, és megkérdezte tőlük: „Mit kívántok? Mit tegyek veletek?”
33. Ezt felelték: „Urunk! Nyisd meg a szemünket, hadd lássunk!”
34. Jézus megsajnálta őket, és megérintette a szemüket. Abban a pillanatban megnyílt a szemük, és láttak. Azután követték Jézust.