22. Jézus erre így válaszolt a két fiúnak: „Nem tudjátok, mit kértek! Ki tudjátok-e inni a szenvedés poharát, amelyet nekem ki kell innom?”„Igen, ki tudjuk inni” — felelték.
23. Jézus így folytatta: „Valóban fogtok inni a poharamból. De azt, hogy ki ül majd a jobb és a bal oldalamon, nem én döntöm el. Oda majd azok fognak ülni, akiknek mennyei Atyám ezt a két helyet elkészítette.”
24. Amikor ezt a többi tíz tanítvány meghallotta, megharagudtak a két testvérre.
25. De Jézus odahívta magához mind a tizenkettőt, és ezt mondta: „Jól tudjátok, hogy a nem zsidó népek uralkodói szeretik a hatalmukat mutogatni. A hatalmasok pedig szeretik alattvalóikkal éreztetni a hatalmukat.
26. Közöttetek azonban ne így legyen! Éppen ellenkezőleg: aki közületek nagy akar lenni, az a szolgátok legyen!
27. Aki pedig az első akar lenni, az legyen a rabszolgátok!
28. Így van ez az Emberfiával is. Ő sem azért jött a Földre, hogy neki szolgáljanak, ha nem hogy ő szolgáljon másoknak. Azért jött, hogy életét váltságdíjul adja, és ezáltal sok embert megmentsen.”