44. A sokaságban, akik ettek, csak a férfiak száma ötezer volt.
45. Jézus ezután mondta a tanítványainak, hogy azonnal szálljanak bárkába, és evezzenek át a tó túlsó partjára, Betsaidába, amíg ő hazaküldi az embereket.
46. Miután elbocsátotta a sokaságot, Jézus felment a hegyre imádkozni.
47. Eljött az este, és a bárka a tó közepénél járt, Jézus pedig egyedül volt a parton.
48. Látta, hogy a tanítványai milyen nehezen eveznek, mert a szél szembe fúj velük. Hajnalban, valamikor három és hat óra között, a tó vizén járva hozzájuk ment, de úgy tett, mintha el akarna haladni mellettük.
49. Amikor a tanítványok meglátták őt, amint a vízen járt, azt hitték, hogy kísértetet látnak, és ijedtükben kiabálni kezdtek.
50. Mindannyian látták őt, és nagyon megrémültek. De ő azonnal megszólította őket: „Bátorság! Én vagyok az, ne féljetek!”
51. Belépett hozzájuk a bárkába, a szél pedig azonnal elállt. Ezen a tanítványok nagyon elcsodálkoztak,
52. mert még mindig nem értették, hogy Jézusnak milyen hatalma van. Hasonlóképpen nem értették, hogyan sokasította meg a kenyeret, mert kemény volt a szívük.
53. Miután átkeltek a tavon, Genezáretben kötöttek ki.
54. Amint kiszálltak a bárkából, az emberek azonnal felismerték Jézust.
55. Amikor meghallották, hogy valahol megjelent, mindenhonnan siettek, hogy hozzá vigyék a hordágyakon fekvő betegeket.