Újszövetség

Márk Evangéliuma 14:5-22 Egyszerű Fordítás Biblia (EFO)

5. El lehetett volna adni több, mint háromszáz ezüstpénzért, a pénzt pedig szétosztani a szegények között.” És megharagudtak az asszonyra.

6. De Jézus ezt mondta nekik: „Hagyjátok őt, ne bántsátok, hiszen jót tett velem!

7. Szegények mindig lesznek köztetek, rajtuk bármikor segíthettek. De én nem leszek mindig veletek.

8. Ez az asszony megtette, amit csak tehetett. Amikor rám öntötte ezt az illatszert, előkészítette testemet a temetésre.

9. Igazán mondom nektek: amikor majd az egész világon mindenhol hirdetni fogják az örömhírt, azt is elmondják, amit ez az asszony értem tett, és emlékezni fognak rá.”

10. A tizenkét tanítvány közül az egyik, Júdás Iskáriótes, elment a főpapokhoz, mert segíteni akart nekik, hogy Jézust elfogják.

11. Azok nagyon megörültek ennek, és pénzt ígértek Júdásnak. Ő pedig ettől kezdve kereste az alkalmat, hogy Jézust a kezükbe adja.

12. A kovásztalan kenyerek ünnepének első napja volt. Ezen a napon szokták feláldozni a pászkabárányt. Tanítványai megkérdezték Jézust: „Hol készítsük el számodra az ünnepi pászkavacsorát?”

13. Akkor Jézus két tanítványát elküldte: „Menjetek be a városba. Ott találkoztok majd egy férfival, aki egy korsó vizet visz. Kövessétek őt!

14. Ahová bemegy, mondjátok a ház gazdájának: »A Mester kérdezi, hol van az a vendégszoba, ahol megünnepelheti a pászkavacsorát tanítványaival.«

15. Ő majd mutat nektek egy nagy szobát a ház felső emeletén, amely be van rendezve, és elő van készítve. Ott készítsétek el a pászkavacsorát!”

16. A két tanítvány bement a városba. Mindent pontosan úgy találtak, ahogyan Jézus előre megmondta nekik, és előkészítették a pászkavacsorát.

17. Mire este lett, megérkezett Jézus a többi tanítványaival,

18. és letelepedtek az asztal körül. Vacsora közben Jézus megszólalt: „Igazán mondom nektek, egyikőtök elárul engem — valaki, aki most együtt eszik velem.”

19. A tanítványok nagyon elszomorodtak, és egymás után kérdezték: „Ugye, nem én vagyok az?!”

20. Ő így válaszolt: „Aki elárul, a tizenkettő közé tartozik, és velem együtt mártogatja kenyerét a tálba.

21. Az Emberfia elmegy, ahogyan megírták róla az Írásban, de jaj annak, aki elárulja őt! Jobb lett volna neki, ha meg sem született volna!”

22. Miközben ettek, Jézus kezébe vette a kenyeret, és hálát adott Istennek. Darabokra törte a kenyeret, szétosztotta tanítványai között, miközben ezt mondta: „Vegyetek belőle! Ez az én testem!”

Olvassa el a teljes fejezetet Márk Evangéliuma 14