18. és letelepedtek az asztal körül. Vacsora közben Jézus megszólalt: „Igazán mondom nektek, egyikőtök elárul engem — valaki, aki most együtt eszik velem.”
19. A tanítványok nagyon elszomorodtak, és egymás után kérdezték: „Ugye, nem én vagyok az?!”
20. Ő így válaszolt: „Aki elárul, a tizenkettő közé tartozik, és velem együtt mártogatja kenyerét a tálba.
21. Az Emberfia elmegy, ahogyan megírták róla az Írásban, de jaj annak, aki elárulja őt! Jobb lett volna neki, ha meg sem született volna!”
22. Miközben ettek, Jézus kezébe vette a kenyeret, és hálát adott Istennek. Darabokra törte a kenyeret, szétosztotta tanítványai között, miközben ezt mondta: „Vegyetek belőle! Ez az én testem!”
23. Ezután egy pohár bort vett a kezébe, hálát adott Istennek, majd odaadta nekik, s mindannyian ittak belőle.
24. Ezt mondta nekik: „Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sok emberért fog kiömleni.
25. Igazán mondom nektek: mostantól fogva nem iszom a szőlő gyümölcséből mindaddig a napig, amíg majd új bort iszom Isten Királyságában.”
26. Ezután együtt zsoltárokat énekeltek, majd kimentek az Olajfák hegyére.
27. Ott Jézus ezt mondta nekik: „Mindannyian el fogjátok veszíteni a hiteteket bennem, ahogy az Írás mondja:»Megölöm a pásztort,és szétszóródnak a juhok.« Zak 13:7
28. De miután meghaltam, fel fogok támadni, és Galileába megyek. Előbb fogok odaérni, mint ti.”
29. Péter ezt mondta: „Lehet, hogy mindenki más elveszíti a hitét benned, de én semmiképpen!”
30. Jézus így felelt neki: „Igazán mondom neked: ma éjjel, mielőtt még a kakas másodszor kukorékol, háromszor le fogod tagadni, hogy ismersz engem.”
31. Péter azonban fogadkozott: „Még akkor sem tagadom le, hogy ismerlek, ha veled együtt kell meghalnom!” A többi tanítvány is ugyanezt mondta.
32. Jézus ezután elment a tanítványaival egy olajfaligetbe, amelyet Gecsemánénak neveztek. „Üljetek le itt, amíg én imádkozom!” — mondta nekik.
33. De Pétert, Jakabot és Jánost magával vitte. Szomorú és nyugtalan lett.
34. Ezt mondta nekik: „Olyan szomorú a lelkem, hogy ez a szomorúság majdnem megöl. Maradjatok itt, de ne aludjatok el!”
35. Ezután kissé előrement. Arccal a földre borult, és azért imádkozott, hogy ha lehetséges, ne kelljen átélnie azt a nehéz időt.
36. Így imádkozott: „Abba, Atyám! Neked minden lehetséges. Kérlek, vidd el tőlem ezt a poharat! De ne úgy legyen, ahogy én szeretném, hanem, ahogy te akarod!”
37. Ezután visszament a tanítványokhoz, de azok közben elaludtak. Péternek ezt mondta: „Simon, te alszol?! Még egy órát sem tudtál velem együtt ébren maradni?
38. Maradjatok ébren, és imádkozzatok, hogy legyen erőtök ellenállni a kísértésnek! Mert szellemetek azt akarja tenni, ami jó, de a testetek gyenge.”