1. Amikor Jeruzsálem közelébe értek, és elérték Bétfagét és Betániát az Olajfák hegyénél, Jézus előreküldte két tanítványát.
2. Ezt mondta nekik: „Menjetek be az előttetek lévő faluba! Amint odaértek, találtok ott egy szamárcsikót kikötve. Ezen még soha senki sem ült. Oldjátok el, és hozzátok ide!
3. Ha valaki megkérdezné: »Miért viszitek el?«, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rá, de hamarosan vissza fogja küldeni a szamárcsikót.”
4. A tanítványok elmentek, és az utcán egy ház ajtaja mellett megtalálták a kikötött szamárcsikót.
5. Amikor eloldották, néhány ott álló megkérdezte tőlük: „Miért oldjátok el azt a szamárcsikót?”
6. A tanítványok azt válaszolták, amit Jézus mondott nekik, így elengedték őket.
7. A szamárcsikót Jézushoz vitték, és ráterítették ruháikat, ő pedig felült rá.
8. Sokan mások a felsőruhájukat terítették le az útra, s a közelben faágakat vágtak le, és Jézus elé szórták.
9. Nagy tömeg vonult Jézus előtt, és sokan jöttek utána is. Mind ezt kiáltották:„Hozsánna!Áldott, aki az ÚR nevében jön! Zsolt 118:26
10. Áldott legyen atyánknak, Dávidnakközeledő királysága!Hozsánna a magasságban Istennek!”
11. Ezután Jézus bevonult Jeruzsálembe, a Templom területére, és mindent megnézett. Mivel későre járt az idő, tizenkét tanítványával együtt kiment Betániába.
12. Amikor másnap elindultak Betániából, Jézus megéhezett.
13. Már távolról meglátott egy lombos fügefát. Odament, hogy megnézze, van-e rajta gyümölcs. De csak leveleket talált, mert még nem volt a fügeérés ideje.
14. Jézus megszólította a fügefát: „Soha többé ne egyen rólad senki gyümölcsöt!” Ezt a tanítványai is hallották.