Újszövetség

Lukács Evangéliuma 7:9-19 Egyszerű Fordítás Biblia (EFO)

9. Jézus csodálkozott a századoson. Odafordult az őt követő tömeghez, és azt mondta: „Mondom nektek: egész Izráelben nem találtam ilyen hitet.”

10. Amikor a küldöttek visszatértek a százados házába, a szolgát már egészségesen találták.

11. Ezután Jézus a tanítványaival Nain városába ment. Nagyon sokan kísérték.

12. Amikor a város kapuja felé közeledtek, látták, hogy éppen egy temetési menet jön velük szembe. A halott egy özvegyasszony egyetlen fia volt. A városból sokan kísérték az asszonyt.

13. Amikor az Úr meglátta az özvegyasszonyt, megsajnálta, és ezt mondta neki: „Ne sírj!”

14. Odalépett a koporsóhoz, és megérintette. Akik a koporsót vitték, megálltak. Azután ezt mondta: „Fiú, én mondom neked, kelj fel!”

15. A halott ekkor felült, és beszélni kezdett. Jézus pedig visszaadta őt az anyjának.

16. Mélységes csodálkozás és megdöbbenés lett úrrá az embereken. Dicsőítették Istent, és ezt mondták: „Hatalmas próféta jelent meg közöttünk!” És: „Isten eljött, hogy segítsen népének”.

17. A Jézus híre egyre jobban terjedt Júdeában és az egész környéken.

18. A történteket Jánosnak is elmondták a tanítványai.

19. Ő pedig magához hívatta két tanítványát, és elküldte őket Jézushoz, hogy megkérdezzék tőle: „Te vagy-e az, akinek el kellett jönnie, vagy valaki mást várjunk?”

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács Evangéliuma 7