32. Olyanok ők, mint a gyerekek a téren, akik játszanak, és ezt kiabálják egymásnak:»Táncnótát furulyáztunk nektek,de nem táncoltatok.Siratót énekeltünk,de nem sírtatok.«
33. Mert eljött Bemerítő János, aki nem azt ette, mint a többiek, és nem ivott bort sem. Róla azt mondjátok: »Gonosz szellem lakik benne!«
34. Azután eljött az Emberfia, aki ugyanúgy evett és ivott, mint mások. Róla meg azt mondjátok: »Nézzétek, milyen falánk és részeges! Vámszedőkkel és bűnösökkel barátkozik!«
35. De a bölcsességet a tettei igazolják.”
36. Az egyik farizeus vendégségbe hívta Jézust, aki el is ment hozzá. Letelepedtek az asztalhoz.
37. Volt abban a városban egy bűnös asszony. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában vacsorázik, ő is oda ment, és nagyon értékes illatszert hozott egy alabástrom korsócskában.
38. Sírva megállt Jézus mögött. A könnyeivel öntözte, hajával megtörölte, majd megcsókolta Jézus lábát, végül ráöntötte a drága illatszert.
39. A farizeus, aki meghívta Jézust, mindezt látta, de nem szólt, csak azt gondolta magában: „Ha ez az ember valóban próféta lenne, akkor tudná, hogy miféle nő az, aki hozzáér. Tudná, hogy ez az asszony bűnös!”
40. Jézus ekkor megszólította a házigazdát: „Simon, szeretnék valamit mondani neked!”„Mondd csak, Mester!” — válaszolta Simon.
41. Jézus így folytatta: „Volt egy hitelező, és annak két adósa. Az egyikük ötszáz ezüstpénzzel tartozott, a másik ötvennel.