11. Heródes és a katonái is megvetően bántak vele: kigúnyolták, és csúfságból királyi ruhát adtak rá, majd visszaküldték Pilátushoz.
12. Heródes és Pilátus ezen a napon kötöttek barátságot. Előzőleg ugyanis haragban voltak.
13. Ekkor Pilátus maga elé hívatta a főpapokat, a zsidó vezetőket és az összegyűlt sokaságot.
14. Ezt mondta nekik: „Ezt az embert elém hoztátok, és azzal vádoljátok, hogy tanításaival rossz irányba vezeti a népet. Kihallgattam, megvizsgáltam a szemetek előtt, és úgy találtam, hogy amivel vádoljátok, annak nincs semmi alapja.
15. Elküldtem Heródeshez, de ő sem talált benne semmit, ami büntetést érdemelne, mert visszaküldte őt hozzánk. Látjátok tehát, hogy semmit sem tett, amiért halált érdemelne.
16. Ezért megkorbácsoltatom, és szabadon engedem.”
18. Ekkor mindazok, akik Pilátus előtt összegyűltek, kiabálni kezdtek: „Ezt végeztesd ki! Barabbást engedd nekünk szabadon!”
19. Ez a Barabbás nevű fogoly részt vett a városban korábban kitört lázadásban, és gyilkosságot is elkövetett.
20. Pilátus szabadon akarta engedni Jézust, ezért újra kihirdette, hogy elengedi őt.
21. De a tömeg még jobban kiabált: „Keresztre vele! Feszítsd keresztre!”
22. Pilátus harmadszor is megkérdezte: „De miért? Mi rosszat tett? Ez az ember nem bűnös! Semmit sem találtam benne, amiért halált érdemelne. Megbüntetem, és utána szabadon engedem.”
23. De a tömeg hangosan kiabálva követelte, hogy Jézust végezzék ki: feszítsék keresztre. Végül a kiáltozásukkal fölülkerekedtek,
24. és Pilátus engedett nekik. Kihirdette az ítéletét: teljesíti, amit követelnek tőle.