13. Végül a tulajdonos azt gondolta: »Mit tegyek most? Elküldöm hozzájuk egyetlen fiamat, akit nagyon szeretek. Őt biztosan meg fogják becsülni!«
14. Mikor a bérlők meglátták a fiút, így tanakodtak maguk között: »Nézzétek, ő a tulajdonos fia! Ő a szőlőskert örököse! Gyertek, öljük meg, hogy miénk legyen az öröksége!«
15. Ezzel a fiút kidobták a szőlőskertből, és megölték.Mit gondoltok, mit fog velük tenni erre a tulajdonos?
16. Eljön, elpusztítja a bérlőket, és a szőlőskertet másoknak adja!”Akik hallották ezt a történetet, így kiáltottak fel: „Szó sem lehet róla! Isten mentsen, hogy ez megtörténjen!”
17. Jézus ekkor a szemükbe nézett, és ezt mondta: „Akkor mit jelent ez az Írás:»Az a kő lett a sarokkő,amely az építőknek nem kellett«? Zsolt 118:22
18. Aki ráesik erre a kőre, az mind összetörik, akire pedig ez a kő esik, azt szétzúzza.”
19. A törvénytanítók és a főpapok megértették, hogy a történetet róluk mondta. Ezért legszívesebben azonnal letartóztatták volna Jézust, de nem merték, mert féltek az emberektől.
20. Ettől kezdve azonban állandóan figyelték Jézust. Kémeket küldtek utána, akik jószándékúnak mutatták magukat. Szerették volna rajtakapni, amint valami rosszat mond. Az volt a tervük, hogy ha ez sikerül, átadják Jézust a római kormányzónak, akinek hatalma volt rá, hogy elítélje.
21. Ezért a kémek megkérdezték: „Mester, tudjuk, hogy amit mondasz és tanítasz, az mind igaz. Tudjuk, hogy nem vagy személyválogató, és amit Isten útjáról tanítasz, az is igaz.
22. Mondd meg nekünk: helyesnek tartod-e, hogy adót fizessünk a császárnak, vagy nem?”
23. Jézus azonban átlátott alattomos szándékukon, ezért így felelt meg nekik:
24. „Mutassatok nekem egy ezüstpénzt! Kinek a képmása és neve van rajta?”„A császáré” — felelték azok.