22. Amikor végre kijött, nem tudott egy szót sem szólni. Ekkor megértették, hogy látomást látott a Templomban. Zakariás csak mutogatott, de megszólalni nem tudott.
23. Amikor pedig letelt a szolgálata, hazament.
24. Nem sokkal ezután Erzsébet áldott állapotba került: gyermeket várt. A következő öt hónapban ki se ment a házukból. Ezt mondta:
25. „Végre, az Úr megsegített engem! Gondoskodott rólam, és elvette rólam azt a szégyent, hogy nem volt gyermekem.”
26-27. Hat hónappal később, amikor Erzsébet már terhessége hatodik hónapjában volt, Isten a galileai Názáret városába küldte Gábriel angyalt egy szűzhöz. Ezt a leányt Máriának hívták, és egy József nevű férfi már eljegyezte, mert feleségül akarta venni. József Dávid családjából származott.
28. Gábriel odament Máriához, és megszólította: „Köszöntelek téged, akit az ÚR megáldott! Ő veled van.”
29. Mária megdöbbent azon, amit az angyal mondott, és zavarban volt, mert nem értette, mit jelent ez a köszöntés.
30. De az angyal így folytatta: „Ne félj, Mária, mert nagyon kedves vagy Isten számára!
31. Figyelj rám! Áldott állapotba kerülsz, és fiad fog születni, akit nevezz el Jézusnak.
32. Hatalmas lesz, és a Magasságos Isten Fiának nevezik majd. Az Úr Isten neki fogja adni Dávidnak, Jézus ősének trónját.
33. Uralkodni fog örökké Jákób utódai fölött, és királyi uralma soha nem ér véget.”
34. Mária erre így válaszolt: „Hogyan lehetséges ez? Hiszen én még szűz vagyok!”