50. De itt van az a kenyér, amely a Mennyből szállt le! Aki ebből eszik, soha nem hal meg.
51. Én vagyok ez az élő kenyér, amely a Mennyből szállt le. Aki ezt eszi, örökké él! Igen, az a kenyér, amelyet odaadok, hogy az emberek örökké éljenek: a testem.”
52. Ekkor a zsidók vitatkozni kezdtek egymással: „Ezt nem értjük! Hogyan adhatná nekünk a testét, hogy megegyük?!”
53. Jézus erre így felelt: „Mondom nektek: csak akkor lehet élet bennetek, ha eszitek az Emberfia testét, és isszátok a vérét!
54. Igen, aki eszi a testemet, és issza a véremet, az örökké él, és én feltámasztom őt az utolsó napon.
55. Mert a testem igazi étel, és a vérem igazi ital!
56. Aki eszi a testemet, és issza a véremet, az folyamatosan bennem él, és én őbenne.
57. Engem az Atya küldött, és mivel ő él, én is élek általa. Ugyanígy, aki engem eszik, élni fog általam.
58. Mert én nem olyan vagyok, mint az a kenyér, amelyet őseink a pusztában ettek! Hiszen ők azt a kenyeret ették, mégis meghaltak, mint ahogy az emberek meghalnak. Én olyan kenyér vagyok, amely a Mennyből jött le a Földre. Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él!”
59. Jézus mindezt a kapernaumi zsinagógában mondta, amikor ott tanított.
60. Ezt hallva, a tanítványok közül sokan azt mondták: „Milyen furcsa tanítás ez! Nehéz megérteni és elfogadni! Ki tudja ezt hallgatni?”
61. Jézusnak ugyan senki sem szólt, ő mégis tudta, hogy tanítványai morgolódnak amiatt, amit mondott. Ezért megszólította őket: „Ez a tanítás zavarba ejt és megütköztet titeket?
62. Mit fogtok szólni akkor, ha látjátok, hogy az Emberfia felmegy oda, ahol azelőtt volt?
63. A Szent Szellem az, aki megelevenít és életet ad, a test erre képtelen. Amit nektek mondtam, az a Szent Szellemtől származik, és életet ad. De még közöttetek is vannak, akik nem hisznek”
64. Jézus ugyanis már kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és ki fogja őt elárulni.
65. Így folytatta: „Ezért mondtam nektek, hogy csak az jöhet hozzám, akinek az Atya ezt lehetővé tette.”