25. Az asszony így válaszolt: „Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Felkentnek neveznek, és amikor eljön, mindent megmagyaráz majd nekünk.”
26. „Én vagyok a Messiás, aki veled beszélek” - mondta neki Jézus.
27. Ebben a pillanatban megérkeztek a tanítványok. Nagyon elcsodálkoztak, hogy Jézus egy asszonnyal beszélget. De egyikük sem kérdezte meg, hogy mit akart tőle, vagy miért beszélgetett vele.
28. Az asszony ekkor a kútnál hagyta a vizeskorsóját, visszament a városba, és ezt mondta az embereknek:
29. „Gyertek, nézzétek meg azt a férfit, aki mindent elmondott nekem, amit tettem! Lehet, hogy ő a Messiás?”
30. Ekkor az emberek kimentek Jézushoz.
31. Amíg az asszony a városba ment, a tanítványok kínálták Jézust: „Mester, egyél valamit!”
32. De ő ezt felelte: „Van mit ennem, de erről ti nem tudtok.”
33. A tanítványok egymást kérdezgették: „Hogy lehet ez? Talán valaki hozott neki ennivalót?”
34. De Jézus így válaszolt: „Számomra az az étel, ha megteszem azt, amit az Atya rám bízott. Hiszen ezért küldött engem. Engem az táplál, amikor egészen befejezem azt a feladatot, amellyel megbízott.
35. A vetés idején azt szoktátok mondani: »Még négy hónap, és aratni fogunk.« Én pedig azt mondom nektek: nyissátok ki a szemeteket, és lássátok meg, hogy a gabona már megérett az aratásra!
36. Aki learatja, már meg is kapja a fizetését, mert az örök életre gyűjti össze a termést. Ezért együtt örül a vető és az arató.