2. A katonák tövises ágakból koszorút fontak, Jézus fejébe nyomták, és bíborszínű köpenyt adtak rá.
3. Azután gúnyolódva egymás után eléje jöttek, és így kiáltottak: „Éljen a zsidók királya!” Közben pedig arcul ütötték.
4. Később újra kijött Pilátus a zsidó vezetőkhöz, és ezt mondta: „Nézzétek! Kihozom őt ide elétek, hogy értsétek meg, én semmit nem találtam, amivel vádolhatnám!”
5. Ezután Jézus kijött a palotából, fején töviskoronával, bíbor színű köpenyben. „Nézzétek, itt van az ember!” - mondta Pilátus.
6. Amint a főpapok és a templomőrök megpillantották Jézust, kiabálni kezdtek: „Feszítsd keresztre! Feszítsd keresztre!”De Pilátus így válaszolt nekik: „Feszítsétek meg ti! Én semmiben nem találtam bűnösnek!”
7. Azok erre így feleltek: „Törvényünk szerint meg kell halnia, mert azt mondta, hogy ő Isten Fia!”
8. Amikor ezt Pilátus meghallotta, nagyon megrémült.
9. Visszament a palotába, és újra faggatni kezdte Jézust: „Honnan jöttél?” De Jézus nem válaszolt semmit.
10. Pilátus így folytatta: „Nekem nem felelsz?! Nem tudod, hogy az én hatalmamtól függ a sorsod: hogy szabadon engedlek, vagy kivégeztetlek a kereszten?”
11. Jézus így válaszolt: „Semmi hatalmad nem lenne fölöttem, ha nem kaptad volna Istentől. Ezért aki a kezedbe adott engem, az súlyosabb bűnt követett el, mint te.”
12. Ettől kezdve Pilátus igyekezett Jézust szabadon engedni. De a zsidó vezetők így kiabáltak: „Ha őt szabadon engeded, akkor nem vagy a császár barátja! Mert aki királynak mondja magát, az a császár ellensége!”
13. Erre Pilátus újra kihozatta Jézust a palotából a „Kövezett udvarba”, amelyet héberül Gabbatának neveznek. Ott Pilátus beült a bírói székbe.
14. A pászka ünnepre való előkészület napja volt, és dél felé járt az idő. Pilátus így szólt a zsidókhoz: „Nézzétek, itt a királyotok!”