Újszövetség

János Evangéliuma 10:33-42 Egyszerű Fordítás Biblia (EFO)

33. Azok így feleltek: „Nem azért akarunk megkövezni téged, mert valami jót tettél. Hanem azért, amit mondasz, azzal megsérted Istent. Hiszen ember létedre azt állítod, hogy Isten vagy!”

34. Jézus erre így felelt: „Nincs-e megírva a Törvényetekben: »Én mondtam, hogy istenek vagytok«?

35. Isten maga nevezte isteneknek azokat az embereket, akikhez szólt! Az Írás pedig mindig érvényes és igaz!

36. Ha pedig ez így van, akkor miért vádoltok engem Isten megsértésével, amikor azt állítom, hogy Isten Fia vagyok, akit az Atya kiválasztott és elküldött erre a világra.

37. Ha nem ugyanazt teszem, amit Atyám, akkor ne higgyetek nekem!

38. De ha ugyanazt teszem, amit Atyám, akkor higgyetek a tetteimnek! Még ha nekem nem is hisztek, legalább a tetteimnek higgyetek! Akkor majd felismeritek, és megértitek, hogy az Atya bennem van, én pedig az Atyában!”

39. Ekkor újra megpróbálták letartóztatni Jézust, de ő eltűnt előlük.

40. Ezután a Jordán folyón túlra ment, arra a helyre, ahol korábban János bemerítette az embereket, és ott is maradt egy ideig.

41. Sokan jöttek hozzá, és ezt mondták: „János nem tett csodákat, de amit erről az emberről mondott, az mind igaz.”

42. És sokan hittek Jézusban.

Olvassa el a teljes fejezetet János Evangéliuma 10