28. Vagy talán engem is meg akarsz ölni, mint tegnap azt az egyiptomit?!«
29. Amikor Mózes ezt meghallotta, elfutott, és sokáig Midján földjén lakott, mint egy menekült. Ott azután két fia született.
30. Negyven évvel később a Sínai-hegy melletti pusztában egy égő bokor lángjaiban megjelent Mózesnek egy angyal.
31. Amikor ezt Mózes meglátta, nagyon elcsodálkozott. De amikor odament, hogy közelebbről is megnézze, az Úr hangját hallotta:
32. »Én vagyok ősapáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene.« Mózes reszketett a félelemtől, és nem mert odanézni.
33. Ekkor így szólt hozzá az Úr: »Vedd le a lábadról a sarut, mert ahol állsz, az a föld szent!«
34. Azután így folytatta: »Odafigyeltem, és népem minden szenvedését láttam Egyiptomban. Meghallottam panaszkodásukat, és lejöttem, hogy megszabadítsam őket. Most pedig jöjj ide Mózes, elküldelek téged Egyiptomba!«
35. Ezt a Mózest, akit elutasítottak, és akinek azt mondták: »Ki tett téged vezetővé és bíróvá?«, igen, éppen ezt küldte el Isten vezetőnek és szabadítónak! Isten annak az angyalnak a segítségével küldte el Mózest, aki a bokorban megjelent neki.
36. Mózes vezette ki Izráel népét Egyiptomból, közben jeleket és csodákat tett Egyiptomban, a Vörös-tengernél és a pusztában negyven éven keresztül.
37. Ez a Mózes mondta Izráel népének: »Isten egy prófétát fog nektek adni, aki olyan lesz, mint én, és közületek való lesz.«
38. Ez a Mózes az, aki ott volt a pusztában a mi ősapáink népével és azzal az angyallal, aki a Sínai hegyen szólt hozzá. Mózes élő beszédeket kapott Istentől, hogy továbbadja nekünk.
39. De ősapáink nem engedelmeskedtek Mózesnek, hanem elutasították őt, és vissza akartak menni Egyiptomba.
40. Azt mondták Áronnak: »Mózes kivezetett bennünket Egyiptomból, de nem tudjuk, mi történt vele. Ezért készíts nekünk isteneket, hogy azok vezessenek minket.«