5. Azt javasolta a zsidó vezetőknek, hogy vele együtt menjenek Cezáreába, és ott mondják el, mivel vádolják Pált.
6. Miután nyolc-tíz napot Jeruzsálemben töltött, Fesztusz visszament Cézáreába. A megérkezése utáni napon beült a bírói székbe, és maga elé hívatta Pált.
7. Amikor Pál megjött, a jeruzsálemi zsidók körülállták, és sok mindennel vádolták, de semmit sem tudtak bizonyítani.
8. Pál így védekezett: „Semmi rosszat nem tettem, sem a zsidók Törvénye, sem a Templom, sem a császár ellen.”
9. Fesztusz azonban kedvében akart járni a zsidóknak, ezért megkérdezte Pált: „Akarsz-e Jeruzsálembe menni, hogy ott mondjak ítéletet ezekben a dolgokban?”
10. Pál így válaszolt: „A császár bírósága előtt állok, és itt kellene ítélkezni fölöttem! Semmit nem vétettem a zsidók ellen, ezt te is tudod, Fesztusz!
11. Ha valami rosszat tettem, és a törvény szerint ezért meg kell halnom, akkor nem akarom elkerülni a halálbüntetést. De ha nem igaz, amivel ők vádolnak, akkor engem senki nem adhat oda nekik. Azt akarom, hogy a császár ítéljen az ügyemben. Ehhez jogom van!”
12. Miután Fesztusz megbeszélte a tanácsadóival a dolgot, így válaszolt: „Mivel azt akarod, hogy a császár ítéljen az ügyedben, ezért hozzá foglak küldeni.”
13. Néhány nappal később Cézáreába érkezett Agrippa király és Berenike, hogy üdvözöljék Fesztuszt.