26. „Klaudiusz Liziász üdvözlettel a nagyra becsült Félix kormányzónak.
27. Ezt a férfit a zsidók elfogták, és meg akarták ölni, de én katonáimmal kiszabadítottam, mert megtudtam, hogy római állampolgár.
28. Tudni akartam, mivel vádolják, ezért levittem őt a Főtanácsuk elé.
29. Kiderült, hogy csak a saját törvényükkel kapcsolatban vádolják, és nincs ellene semmi olyan vád, amely alapján halált, vagy börtönt érdemelne.
30. Amikor megtudtam, hogy titokban meg akarják ölni, azonnal elküldtem őt hozzád. Vádlóinak pedig megparancsoltam, hogy mondják el neked, amivel őt vádolni akarják.”
31. A katonák a parancs szerint még azon az éjszakán elvitték Pált Antipatriszba.
32. Másnap a lovas katonák továbbmentek vele, a többiek pedig visszatértek Jeruzsálembe.