1. Pál a Főtanácsra nézett és beszélni kezdett: „Testvéreim, én mind e mai napig tiszta lelkiismerettel éltem Isten előtt.”
2. Ekkor Anániás főpap megparancsolta azoknak, akik Pál mellett álltak, hogy üssék szájon.
3. Pál Anániáshoz fordult: „Isten fog téged megverni, te fehérre meszelt piszkos fal! Azért ülsz ott, hogy a Törvény szerint ítélkezz fölöttem, és a Törvény ellenére mégis megparancsolod, hogy engem üssenek meg?!”
4. Akik mellette álltak, rászóltak Pálra: „Hogy mersz így beszélni Isten főpapjával?!”
5. Pál így felelt: „Testvéreim, nem tudtam, hogy ő a főpap. Mert meg van írva: »Ne mondj rosszat néped vezetőjéről!«”
6. Amikor Pál látta, hogy a Főtanács egy része szadduceusokból, a másik része farizeusokból áll, felkiáltott: „Testvérek, én is farizeus vagyok, sőt már apám is az volt! Most is azért állok a bíróság előtt, mert hiszek abban, hogy a halottak fel fognak támadni.”
7. Amikor ezt mondta, a farizeusok és a szadduceusok vitatkozni kezdtek egymással, és a gyűlés két csoportra szakadt.
8. A szadduceusok ugyanis nem hiszik, hogy a halottak fel fognak támadni. Nem hiszik, hogy vannak angyalok, vagy szellemek. A farizeusok azonban hisznek ezekben.