5. Amikor már letelt az időnk, mégis kimentünk a tengerpartra, hogy folytassuk az utunkat. Az egész gyülekezet, az asszonyokkal és gyerekekkel együtt, kikísért bennünket a városon kívül, egészen a tengerig. A parton letérdeltünk, és imádkoztunk,
6. majd elbúcsúztunk egymástól. Mi hajóra szálltunk, ők pedig hazamentek.
7. Tíruszból továbbhajózva Ptolemaiszban kötöttünk ki. Itt is üdvözöltük a testvéreket, és egy napig náluk maradtunk.
8. Másnap tovább indultunk, és megérkeztünk Cézárea városába. Itt Fülöp házához mentünk, és nála maradtunk. Fülöpnek az volt a feladata, hogy az örömhírt hirdesse. Ő volt az egyik a hét segítő testvér közül.
9. Négy leánya volt, akik prófétáltak. Ezek a leányok még nem mentek férjhez.
10. Néhány napja már ott voltunk, amikor egy Agabosz nevű próféta érkezett Júdeából.
11. Odajött hozzánk, elvette Pál övét, összekötözte vele a saját kezét és lábát, majd ezt mondta: „A Szent Szellem azt mondja, hogy ennek az övnek a gazdáját így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és átadják őt a nem zsidóknak.”
12. Amikor ezt hallottuk, mi is, meg a többiek is kérlelni kezdtük Pált, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.