30. Az emberek emiatt nagyon dühösek lettek. Az egész városból mindenki a Templom udvarába rohant, erőszakkal megragadták Pált, kivonszolták onnan, a kapukat pedig azonnal bezárták.
31. A feldühödött tömeg meg akarta ölni Pált. Közben valaki szólt a római katonák parancsnokának, hogy egész Jeruzsálemben zűrzavar uralkodik.
32. A parancsnok azonnal hívta a tisztjeit és a katonáit, és ezekkel együtt odarohant, ahol Pál volt. Amikor az emberek meglátták a parancsnokot és a katonákat, elengedték Pált, és nem verték tovább.
33. A parancsnok letartóztatta Pált, és megparancsolta katonáinak, hogy két lánccal kötözzék meg. Ezután megkérdezte, hogy kicsoda ez a Pál, és mi rosszat tett.
34. De a sokaság össze-vissza kiabált, és a parancsnok a nagy zűrzavarban nem tudta kideríteni, hogy valójában mi is történt. Ezért megparancsolta, hogy Pált vigyék fel a várba.
35. Amikor a lépcsőkhöz értek, a katonák felvették Pált, és úgy vitték fel a lépcsőn.
36. Így védték meg a dühös tömegtől, amely jött utána, és folyton azt kiáltozta: „Öld meg! Öld meg!”
37. Amikor már éppen be akarták vinni a várba, Pál megkérdezte a parancsnokot „Megengeded, hogy mondjak valamit?”Az így válaszolt: „Tudsz görögül?!
38. Hát nem te vagy az az egyiptomi férfi, aki nemrég lázadást szított, és négyezer gyilkost vezetett a pusztába?”
39. Pál így válaszolt: „Nem, én zsidó vagyok. Tarzuszból, a híres cilíciai városból származom. De kérlek, engedd meg, hogy szólhassak a néphez!”
40. Amikor a parancsnok megengedte, Pál megállt a lépcsőn, és intett a tömegnek. Ekkor mindenki lecsendesedett, Pál pedig héberül szólalt meg. Ezt mondta: