12. Eutikhoszt pedig hazavitték. Valóban élt, és ennek mindenki nagyon örült.
13. Ezután hajóra szálltunk, és elindultunk Asszoszba. Ott akartuk felvenni Pált a hajóra, mert ő odáig gyalog akart menni.
14. Amikor Asszoszban találkoztunk, ő is felszállt, és együtt hajóztunk tovább Mitilénébe.
15. Innen másnap útnak indultunk, és eljutottunk egy helyre, amely szemben volt Khiosszal. Következő nap átmentünk Számoszba, másnap pedig a hajónk Milétoszba érkezett.
16. Pál ugyanis elhatározta, hogy Efezusban nem állunk meg. Nem akart Ázsiában időt tölteni, mert sietett Jeruzsálembe, hogy Pünkösdre odaérjen, ha csak lehet.
17. Milétoszból Pál üzenetet küldött Efezusba, és magához hívta az ottani gyülekezet vezetőit.
18. Amikor azok megérkeztek, ezt mondta nekik: „Ti tudjátok, hogyan éltem közöttetek az első naptól kezdve, amikor Ázsiába jöttem.
19. Mindig alázatosan szolgáltam az Urat. Őt szolgáltam sokszor sírva, a bajok között is, amelyeket el kellett elviselnem a zsidók ellenem való támadásai miatt.
20. Tudjátok, hogy bizonytalankodás nélkül elmondtam nektek mindazt, ami a javatokat szolgálta. Tanítottalak titeket nyilvánosan és házról házra járva is.
21. Zsidókat és görögöket egyaránt figyelmeztettem, hogy változtassák meg a gondolkodásukat és életüket. Figyelmeztettem őket, hogy forduljanak Istenhez, és higgyenek Urunkban, Jézusban.
22. Most azonban engedelmeskednem kell a Szent Szellemnek, hogy Jeruzsálembe menjek. Nem tudom, mi fog történni ott velem.
23. Csak azt tudom, hogy a Szent Szellem minden városban figyelmeztet arra, hogy börtönbe fognak zárni, és bajba kerülök.
24. De nem számít még az életem sem. Csak az érdekel, hogy célhoz érjek, és elvégezzem a feladatot, amit az Úr Jézus bízott rám: hogy hirdessem az örömhírt Isten kegyelméről.
25. Most hallgassatok rám! Tudom, hogy többé nem látjuk egymást. Amíg veletek voltam, tanítottalak benneteket Isten királyi uralmáról.
26. Ezért ma ünnepélyesen kijelentem, hogy nem az én hibám, ha közületek valaki nem fog megmenekülni.
27. Mert bizonytalankodás nélkül mindent elmondtam, amit Isten akart nektek üzenni.
28. Viseljetek gondot és vigyázzatok magatokra és azokra, akik rátok vannak bízva! Mert ők olyanok, mint a juhnyáj, amelyben a Szent Szellem pásztorrá tett titeket! Legyetek olyanok, mint a pásztorok: őrizzétek és gondozzátok Isten eklézsiáját, amelyért ő a saját vérével fizetett.
29. Tudom azt is, hogy miután én elmegyek, gonosz emberek jönnek közétek. Olyanok lesznek, mint az éhes farkasok, amikor megtámadják és pusztítják a nyájat.