22. Amikor ennek híre eljutott a jeruzsálemi gyülekezetbe, Barnabást elküldték a szíriai Antiókhiába.
23. Amikor megérkezett, látta, milyen erőteljesen működik Isten kegyelme. Ezért nagyon megörült, és biztatta az antiókhiai hívőket, hogy maradjanak hűségesek az Úrhoz teljes szívükből.
24. Barnabás jó ember volt, telve Szent Szellemmel és hittel. A szíriai Antiókhiában nagyon sokan kezdték követni az Urat.
25. Barnabás ezután Tarzuszba ment, hogy Sault megkeresse.
26. Amikor rátalált, elvitte a szíriai Antiókhia városába. Egy évig maradtak az ottani helyi gyülekezetben, és nagyon sok embert tanítottak. Jézus tanítványait ebben a városban nevezték először keresztényeknek.
27. Ebben az időben néhány próféta érkezett Jeruzsálemből a szíriai Antiókhiába.
28. Egyikük, akit Agabosznak hívtak, felállt, és a Szent Szellem által előre megmondta, hogy mi következik: nagy éhség lesz az egész világon. Ez Claudius császár idejében így is történt.
29. Ekkor minden tanítvány elhatározta, hogy segít a Júdeában élő testvéreknek. Mindenki igyekezett annyi pénzt adni, amennyit csak tudott.
30. Ezt összegyűjtötték, és rábízták Barnabásra és Saulra, hogy vigyék el a júdeai gyülekezetek vezetőinek.