10. A teremtéskor Isten befejezte a munkáját, és utána megpihent. Ezért aki belép Isten nyugalmába, az is befejezi a munkáját, abbahagyja erőfeszítéseit, és utána megpihen.
11. Tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik, hogy beléphessünk abba a nyugalomba! Ne kövessük azok példáját, akik nem engedelmeskedtek Istennek!
12. Mert amit Isten kimond, az élő beszéd, erőteljes és hatékony. Isten szava élesebb, mint a legélesebb kétélű kard. Mélyen belénk hatol, egészen addig, ahol a szellem és a lélek közötti határ húzódik. Igen, Isten beszéde behatol a csontjaink találkozásáig, sőt a csontjaink belsejébe is: megítéli és szétválogatja szívünk gondolatait és szándékait.
13. Senki és semmi sem rejtőzhet el Isten tekintete elől! Ő mindent tisztán és világosan lát, tekintete előtt minden és mindenki meztelen. És ő az, akinek egyszer valamennyien számot kell adnunk!
14. Hatalmas Főpapunk maga Jézus, az Isten Fia, aki felment a Mennybe! Ezért bátran valljuk meg, hogy hiszünk Jézusban, és ragaszkodjunk hozzá!
15. Főpapunk megérti gyengeségeinket, hiszen ő is megtapasztalta mindazokat a kísértéseket és próbákat, amelyek az embereket érik. Mindenféle próbán győzelmesen keresztülment, és sohasem vétkezett.
16. Ha pedig Jézus a Főpapunk, akkor bátran és bizalommal menjünk az Atya-Isten kegyelmének Trónjához! Őnála bőségesen megtaláljuk azt a megbocsátást, segítséget és kedvességet, amire éppen most van szükségünk.