11. Odajött hozzánk, elvette Pál övét, összekötözte vele a saját kezét és lábát, majd ezt mondta: „A Szent Szellem azt mondja, hogy ennek az övnek a gazdáját így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és átadják őt a nem zsidóknak.”
12. Amikor ezt hallottuk, mi is, meg a többiek is kérlelni kezdtük Pált, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.
13. Ő azonban így válaszolt: „Miért sírtok? Ne szaggassátok a szívemet, hiszen felkészültem rá, hogy megkötöznek, vagy akár meg is ölnek Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért.”
14. Mivel nem hagyta, hogy lebeszéljük, nem is próbálkoztunk tovább, hanem azt mondtuk: „Legyen úgy, ahogy az Úr akarja!”
15. Néhány nap múlva felkészültünk, és elindultunk Jeruzsálembe.