5. De a tettei alapján senki nem lesz elfogadható Isten számára. Bíznia és hinnie kell Istenben, aki a bűnös embert a hite alapján fogadja el.
6. Ugyanerről beszélt már Dávid is, amikor boldognak mondja azt, akit Isten a tetteitől függetlenül, a hite alapján fogad el:
7. „Boldogok, akiknek Isten megbocsátotta,amikor a Törvény ellen vétkeztek,akiknek bűneit eltakarta!
8. Boldog ember, akinek bűneitnem tartja számon az ÚR!” Zsolt 32:1-2
9. Vajon csak a körülmetéltek juthatnak el erre a boldog állapotra, vagy a körülmetéletlenek is? Ezt mondja erről az Írás: „Ábrahám hitt Istenben, aki ezért elfogadta Ábrahámot.”
10. De mikor történt ez? Körülmetélkedése előtt, vagy után? Bizony, még az előtt!