4. Ti, akik Mózes Törvénye által akartok Isten számára elfogadhatók lenni, elszakítottátok magatokat Krisztustól, és így kiléptetek a kegyelemből.
5. Mi ugyanis azt reméljük, hogy a hit erejével leszünk Isten számára elfogadhatók. Ezért bizakodva várjuk, hogy a Szent Szellem segítségével ez meg is történjen.
6. Krisztus Jézusban ugyanis sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem ér semmit, sokkal inkább a szeretet által munkálkodó hit.
7. A futásotok igazán szépen indult. Ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek?
8. Ez a félrevezetés nem Istentől való, aki elhívott titeket.
9. Egy kevés kovász is elég, hogy az egész tészta megkeljen tőle.
10. Bízom az Úrban, hogy ti sem fogtok eltérni attól a gondolkodástól, amelyre tanítottalak benneteket. De aki összezavar titeket — bárki is legyen az — megkapja méltó büntetését.
11. Testvéreim! Ha én még mindig a körülmetélkedést terjesztem, amint azt egyesek állítják, akkor miért üldöznek engem továbbra is? Ebben az esetben a Kereszt egyáltalán nem okozna botrányt.
12. Bárcsak azok, akik titeket megzavarnak, a körülmetélkedésük mellett még kasztrálnák is magukat!
13. Testvéreim! Isten benneteket szabadságra hívott el! Csak ne használjátok ezt a szabadságot bűnös természetetek kívánságainak kielégítésére! Inkább szeretettel szolgáljatok egymásnak!
14. Az egész Törvény ugyanis ebben az egy mondatban foglalható össze: „Szeresd a másik embert, mint saját magadat!”
15. De ha tovább is marakodtok, végül még elpusztítjátok egymást!
16. Ezért azt javaslom, engedjétek, hogy a Szent Szellem irányítsa a viselkedéseteket. Akkor bűnös természetetek kívánságai nem fognak érvényesülni.
17. Mert a bűnös természet a Szent Szellem ellen támad, a Szent Szellem pedig bűnös természetünk ellen. Ezek tehát állandó harcban állnak egymással. Ebből következik, hogy nem azt teszitek, amit szeretnétek.