2. Mégis nevelőszülők és gondviselők felügyelete alatt él az apja által meghatározott ideig.
3. Ugyanígy mi is, amikor még olyanok voltunk, mint a gyermekek, haszontalan emberi szabályok szolgái voltunk.
4. De amikor eljött a megfelelő idő, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született. A Fiú a Törvény ideje alatt élt,
5. hogy felszabadítsa a Törvény uralma alatt élőket, és hogy bennünket Isten a maga fiaivá fogadhasson.
6. Mivel tehát gyermekei vagytok, Isten elküldte Fiának Szellemét a szívünkbe, aki így kiált: „Abbá!”, azaz: „Édesapám!”
7. Így azután többé már nem vagy szolga, hanem fiú. Ha pedig fiú, akkor örökös is, akit maga Isten tett azzá.
8. Régen, amikor még nem ismertétek Istent, olyan istenek rabjai voltatok, akik valójában nem is istenek.
9. De most már ismeritek Istent — vagy sokkal inkább: Isten megismert benneteket. De akkor miért tértetek vissza azokhoz a gyenge és értelmetlen szabályokhoz? Talán újra azok rabjai akartok lenni?
10. Gondosan betartjátok a különleges napokat, hónapokat, évszakokat és éveket.
11. Aggódom miattatok! Lehet, hogy hiába volt minden értetek végzett munkám?!