2. Atyánk, az Isten és az Úr, Jézus Krisztus adjon nektek kegyelmet és békességet!
3. Hálát adok Istenemnek valahányszor rátok gondolok.
4. Mindig örömmel imádkozom értetek,
5. és hálás vagyok Istennek azért a segítségért, amit tőletek kaptam az örömhír terjesztésében. Ti valóban segítettetek nekem ebben az első naptól fogva mindmáig.
6. Igen, Isten kezdte el veletek és közöttetek ezt a jó dolgot. Ő folytatja is mindaddig, amíg Krisztus Jézus vissza nem jön, és addig a napig tökéletesen be is fogja fejezni. Ebben egészen biztos vagyok.
7. Tudom, hogy igazam van, amikor így gondolkozom rólatok, hiszen szívembe zártalak benneteket. Mindnyájan társaim vagytok Isten kegyelmében. Most is, amikor fogságban vagyok, meg akkor is, amikor az örömhírt védem, és annak igazságát bizonyítom.
8. Isten a tanúm, mennyire szeretnélek már látni benneteket, mert Krisztus Jézus szeretetével szeretlek titeket.
9. Amikor értetek imádkozom, azt kérem, hogy egyre jobban növekedjen bennetek az isteni szeretet, meg ezzel együtt az igazság ismerete és mindenféle megértés,
10. hogy ezáltal minden helyzetben képesek legyetek felismerni, ami a legjobb, és azt válasszátok, hogy ilyen módon tiszták és ártatlanok legyetek a Krisztus eljövetelének napjára,
11. hogy Jézus Krisztus segítségével sok olyan tettet vigyetek véghez, amely tetszik Istennek, és ezzel dicsőséget és dicséretet szerezzetek neki.
12. Testvéreim, szeretném, ha tudnátok, hogy minden, ami eddig velem történt, elősegítette az örömhír terjedését.
13. Az egész császári palota őrsége, sőt mindenki más is megtudta, hogy engem azért tartanak rabságban, mert Krisztust szolgálom.
14. Ezért sokan, akik testvéreink az Úrban, felbátorodtak, és félelem nélkül hirdetik Isten üzenetét.
15. Igaz, vannak olyan testvérek is, akik ezt féltékenységből és versengésből teszik. Mások azonban jó szívvel és szándékkal hirdetik Krisztust.
16. Hiszen tudják, hogy Isten azzal bízott meg, hogy megvédjem az örömhírt.
17. Vannak, akik nem őszinte szívvel, hanem önző szándékkal beszélnek Krisztusról. Azt hiszik, hogy ezzel még nehezebbé teszik számomra a fogságot.
18. De mit számít ez?! Akár jó, akár rossz szándékkal teszik, mégis csak Krisztust ismertetik meg az emberekkel. Ez a fontos! Ennek szívből örülök, és mindig is örülni fogok,