4. A bálványoknak felajánlott étel-áldozatokról tehát azt mondom: tudjuk, hogy a bálványok nem valódiak, és semmit sem számítanak. Viszont azt is tudjuk, hogy csak egyetlen igazi Isten van.
5. Vannak ugyan olyanok, akiket az emberek „isteneknek” neveznek — akár az égben, akár a földön legyenek is — és valóban sok ilyen „isten” és „úr” van.
6. Nekünk azonban csak egyetlen Istenünk van, mennyei Édesapánk, aki a Világmindenséget teremtette. Mi őérte élünk. Hasonlóképpen, egyetlen Urunk van, Jézus Krisztus, aki által van minden, és mi is általa élünk.
7. Ezt azonban nem mindenki tudja! Vannak, akik nemrég még tisztelték a bálványokat. Ha az ilyen ember továbbra is eszik a bálványoknak áldozott ételből, akkor úgy érzi, hogy még mindig a bálványokhoz tartozik. Nem biztos benne, hogy helyesen teszi, és bűnösnek érzi magát.
8. Nem az tesz bennünket Isten számára elfogadhatóvá, hogy mit eszünk, vagy mit nem. Attól nem leszünk rosszabbak, ha nem eszünk valamit, és attól sem leszünk jobbak, ha igen.
9. De vigyázzatok, hogy a viselkedésetek szabadsága nehogy bűnre vigye azokat, akik még gyengék a hitben!
10. Mert lehet, hogy neked helyes a felfogásod, és úgy érzed, hogy szabadon együtt ehetsz a többiekkel a hamis istenek templomában. Ha ezt látja egy testvéred, akinek még gyenge a hite, akkor ő is felbátorodik, és megeszi a bálványoknak áldozott ételeket. Mivel azonban ezt rossz lelkiismerettel teszi,
11. szellemileg tönkremegy — mégpedig te miattad! Így a te szabad gondolkozásoddal vesztét okozod a testvérednek, akiért Krisztus meghalt.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Első Levele A Korinthusiakhoz 8