1. Veletek azonban, testvéreim, eddig nem beszélhettem úgy, mint szellemi emberekkel, hanem csak úgy, mint akik a Krisztus követésében még kisgyermekek: nem szellemi, hanem testi természetűek.
2. Úgy tanítottalak benneteket, ahogy az anya tejjel itatja gyermekét. Igen, tejjel és nem felnőtteknek való étellel, hiszen azt még nem tudtátok volna megenni. Sőt, még most sem tudnátok,
3. hiszen még mindig a régi emberi természet uralkodik rajtatok! A köztetek lévő féltékenység és veszekedések ezt bizonyítják. Úgy viselkedtek, mint a hitetlenek.
4. Hiszen, amikor egyikőtök azt mondja: „Pált követem”, a másik meg így szól: „Én Apollós embere vagyok”, vajon nem úgy beszéltek-e, ahogy a hitetlenek szoktak?!
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Első Levele A Korinthusiakhoz 3