14. Vagy nem arra tanít benneteket a természet is, hogy szégyen az, ha egy férfi hosszú hajat visel,
15. ugyanakkor pedig a nőnek dísze a hosszú haja? Hiszen ez a természet-adta fátyol a fején!
16. Ha valaki ebben a dologban vitatkozni akar, tudja meg, hogy a vitatkozás sem nekünk, sem az Isten gyülekezeteinek nem szokásunk.
17. A következő dologban, amelyben most rendelkezem, nem tudlak benneteket megdicsérni. Mert amikor összejöttök, annak több a kára, mint a haszna!
18. Először is, úgy hallom, hogy amikor a helyi gyülekezetben összejöttök, akkor is csoportokra váltok szét. Azt hiszem, ez valóban így is van.
19. Az ugyanis elkerülhetetlen, hogy véleménykülönbségek és ennek következtében különböző csoportosulások legyenek köztetek. Ez azért is szükséges, hogy mindenki előtt megmutatkozzon, kik azok, akik nem vesznek részt a pártoskodásban.
20. Amikor tehát összegyűltök, valójában nem is az Úrvacsorában vesztek részt,
21. hiszen amikor leültök enni, mindegyikőtök a saját ételét eszi, amelyet otthonról hozott. Így azután az egyik éhes marad, a másik pedig lerészegedik.
22. Hát nincs saját otthonotok, hogy ott egyetek és igyatok? Vagy talán nem becsülitek semmire Isten gyülekezetét, és meg akarjátok szégyeníteni a szegényeket?! Mit mondjak erre? Megdicsérjelek benneteket? Ezért biztosan nem!
23. Mert én közvetlenül magától az Úrtól kaptam, amire titeket is tanítottalak: az Úr Jézus azon az éjszakán, amikor elárulták, kezébe vette a kenyeret,
24. és hálát adott Istennek. Darabokra törte a kenyeret, szétosztotta tanítványai között, miközben ezt mondta: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ti is ugyanezt tegyétek, és így emlékezzetek rám!”
25. Ugyanígy, a vacsora után felemelte a borral teli poharat, és ezt mondta: „Ez a pohár bor az új szövetség5 amely vérem, vagyis a halálom által lép életbe. Ti is ugyanezt tegyétek, és így emlékezzetek rám, valahányszor ebből isztok!”
26. Így tehát, amikor ezt teszitek — esztek ebből a kenyérből és isztok ebből a borból — akkor valójában azt hirdetitek, hogy az Úr Jézus meghalt. Ezt pedig mindaddig tegyétek, amíg az Úr maga vissza nem jön!
27. Aki tehát nem úgy eszik a kenyérből, vagy iszik az Úr poharából, ahogy az méltó az Úrhoz, az vétkezik az Úr teste és vére ellen.
28. Ezért mindenki vizsgálja meg magát, csak azután egyen abból a kenyérből és igyon abból a pohár borból.
29. Mert aki úgy eszi és issza, hogy nem becsüli meg az Úr testét és annak jelentőségét, az ítéletet hoz magára.
30. Ezért van köztetek sok gyengélkedő és beteg, és sokan ezért haltak meg.
31. Ha alaposan megvizsgálnánk magunkat, akkor nem kellene ítélet alá kerülnünk.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Első Levele A Korinthusiakhoz 11