16. és megkérdezték Jézustól: „Nem hallod, mit kiabálnak ezek a gyerekek?!”„De igen!” — válaszolta Jézus. „Az Írás ezt mondja: »Istenem, Te tanítottad meg a gyerekeket és a csecsemőket, hogy dicsérjenek téged!«”
17. Ezzel otthagyta őket, kiment Jeruzsálemből, és Betániában töltötte az éjszakát.
18. Másnap korán reggel indult vissza Jeruzsálembe, s közben megéhezett.
19. Meglátott egy fügefát az út szélén, odament, de csak levelet talált rajta. Ezért ezt mondta neki: „Soha többé ne teremjen rajtad gyümölcs!” A fügefa pedig azonnal kiszáradt.
20. A tanítványok látták ezt, és csodálkozva kérdezték: „Hogyan száradhatott ki ilyen gyorsan ez a fügefa?”
21. Jézus így felelt: „Igazán mondom nektek: ha hisztek, és nem kételkedtek, ti is megtehetitek, amit én tettem ezzel a fával. Sőt, még többet is: ha például azt mondjátok ennek hegynek: »Kelj fel, és vesd magad a tengerbe!« — akkor az is megtörténik.
22. Akármit kértek imádságotokban, ha hittel kéritek, meg is fogjátok kapni.”
23. Jézus ezután bement a Templom területére. Miközben ott tanított, a főpapok és a nép vezetői odamentek hozzá. Megkérdezték: „Miféle hatalommal teszed ezeket a dolgokat? Ki adott neked erre felhatalmazást?”
24. Jézus visszakérdezett: „Én is kérdezek tőletek valamit. Ha válaszoltok rá, akkor én is megmondom, hogy milyen hatalommal teszem mindezt.
25. Mondjátok meg nekem: Az, hogy János bemerítette az embereket, Istentől volt, vagy emberektől?”Azok így tanakodtak egymás közt: „Ha azt válaszoljuk, hogy Istentől, akkor majd azt kérdezi: »Akkor miért nem hittetek neki?«
26. Ha viszont azt mondjuk, hogy emberektől, akkor félnünk kell a nép haragjától, hiszen Jánost mindenki prófétának tartja.”