6. Jézus ezt mondta nekik: „Legyetek óvatosak, és tartsátok távol magatokat a farizeusok és szadduceusok kovászától!”
7. Ők meg így tanakodtak egymás között: „Biztosan azért mondta ezt, mert elfelejtettünk kenyeret hozni.”
8. De Jézus tudta, miről beszélnek, és ezt mondta: „Miért tanakodtok azon, hogy nincs nálatok kenyér?
9. Még mindig nem értitek?! Nem emlékeztek az ötezerre, az öt kenyérre, és hogy hány kosár maradékot szedtetek össze?
10. Vagy a négyezerre, a hét kenyérre, és hogy ott hány kosár lett tele a maradékokkal?
11. Én nem kenyérről beszéltem, nem értitek? Azt mondtam, hogy legyetek óvatosak, és tartsátok távol magatokat a farizeusok és szadduceusok kovászától!”
12. Ekkor értették meg a tanítványok, hogy miről beszélt. Nem arról, hogy óvakodjanak a kovásztól, amely a kenyeret megkeleszti, ha nem hogy a farizeusok és szadduceusok tanításaitól tartsák távol magukat.
13. Amikor Jézus Cézárea Filippi vidékén járt, megkérdezte tanítványaitól: „Mit mondanak az emberek rólam, kicsoda az Emberfia?”
14. „Egyesek azt mondják, hogy te vagy Bemerítő János, mások Illésnek tartanak. Mások meg Jeremiásnak, vagy a régi próféták közül valamelyiknek” — válaszolták.
15. „Hát ti mit mondtok rólam, ki vagyok én?” — kérdezte tovább.
16. Simon Péter így válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.”
17. Jézus ezt felelte: „Áldott vagy Simon, Jóna fia, mert mennyei Atyám megmutatta neked, hogy ki vagyok én. Nem az emberektől tudod, és nem saját magadtól mondtad.
18. Én meg azt mondom neked, te Péter vagy. Ezen a kősziklán fel fogom építeni eklézsiámat, és a halál erői sem lesznek képesek azt legyőzni.
19. Neked fogom adni a Menny Királyságának kulcsait. Amiket nem engedsz meg a földön, azok a dolgok lesznek, amit Isten nem enged meg. Amiket viszont megengedsz a földön, azok a dolgok lesznek, amiket Isten megenged.”
20. Ezután szigorúan megparancsolta a tanítványoknak, hogy senkinek se mondják el, hogy ő a Krisztus.