1. Akkoriban Jézus a tanítványaival együtt egy gabonaföldön ment keresztül. Ez éppen szombaton történt. A tanítványok éhesek voltak, ezért kalászokat téptek le, és a gabonaszemeket megették.
2. Amikor a farizeusok ezt meglátták, így szóltak Jézushoz: „Nézd csak a tanítványaidat, mit csinálnak! A Törvény szerint szombaton ezt nem lenne szabad!”
3. Erre Jézus azt kérdezte tőlük: „Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor ő és a kísérői megéheztek?
4. Bement Isten házába, és az embereivel együtt megette az Úrnak felajánlott szent kenyereket! Pedig ezeket a Törvény szerint sem neki, sem a kísérőinek nem lett volna szabad megenniük, csak a papoknak.
5. Vagy nem olvastátok a Törvényben, hogy szombatonként a papok a Templomban nem tartják be a szombatra vonatkozó parancsot, de ezzel mégsem követnek el semmi bűnt?
6. Igazán mondom nektek: nagyobb van itt a Templomnál!
7. Ha megértettétek volna, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok tőletek, és nem áldozatot«, akkor most nem ítéltétek volna el azokat, akik semmi rosszat nem tettek.
8. Mert az Emberfia úr a szombat ünnepe fölött is.”
9. Onnan a zsinagógájukba ment.
10. Volt ott egy béna karú férfi. Megkérdezték Jézust: „A Törvény szerint szabad-e szombaton meggyógyítani valakit?” Ezt azért kérdezték tőle, mert mindenáron valami ürügyet kerestek, hogy vádolhassák őt.
11. Ekkor azt felelte: „Ha valakinek közületek szombaton gödörbe esik az egyetlen báránya, vajon nem húzzátok ki onnan?
12. Az ember pedig nyilván sokkal értékesebb, mint a bárány! Tehát a Törvény szerint szombaton is szabad jót tenni.”